Június 10 kedd

Itt maradtam. Összefutottam Imrével, - vele, s Andrással kirándultunk itt a hegyen tavaly gombaszedés ürügyén - és megkérdeztem, hátha volna errefelé is lakatos. Sajószögedi ajánlatot kaptam. Miskolctól 35km, azaz innét 100 plusz, és így tovább.
Abból indultam ki, hogy ő autószerelőket tanít Barcikán. Hátha van lakatosképzés is!
Nincs. Először mondta, hogy van közelebb is, de át fognak verni.
Tudom. Az autós közegben töltöttem pár évet.  A budafoki emberke, aki nem vállalta be a munkát, küszöbönként 20-at mondott, a sajószögedi fickó 60-at látatlanban. Ezt a  miskolci szomszéd tudta megkérdezni, mert fényezőként dolgozik náluk.
A lényeg sikkad el közben, megkérdezi Imre ma, vállalják-e itt Szögligeten, vagy Perkupán.
A bringatartót már felcsavaroztam a tetőcsomagtartóra, hamar hazajutnék 10-20 km-nyiről.
Anyuék bejelentkeztek a kilences vonattal.
Nufi befizetett az internetre, és ma már korlátlan időben lehet skypeolna, ha beszélgetnivalónk támad.
Nekiálltam a falkaszni kiszedésének. Ez az első szoba ajtajában van. Az egerek  jókora bejáratot rágtak rajta hátul, és igazi hanczurtanyát rendeztek be. A műanyag tetőket megrágják, s ami nem ehető - nekik-  azt összeszarják.
Elöl lécekkel rögzítették, azt szértördeltem, és kihúzkodtam a szögeket. (Utálom a szögeket, mert nem lehet nyom nélkül eltávolítani. A facsavart régen nem is ismerték.)
A szekrény rész ennek ellenére nem mozdul. Odabenn mellépergett porból olyan tapadási súrlódás jött össze... Még nem tudom, hogy húzom ki, mert nem az egészet akarom újraácsolni.
Leginkább cementes lével akarom megfogni mödötte a vályogot, és a lyukaknál beszabni valami faanyagot.

2014 június 9

Régen az utolsó tanítási nap június 8 volt.
 Tegnap jöttem Komjátiba délután.
Hosszú bepakolás előzte meg a forró nyári napon vezetést. Laci szomszédék bulit tartottak az udvaron, én meg csak jártam le-fel a lépcsőkön, hurcoltam a bőröndöket, táskákat, egyebeket a kocsiba.
Az úton énekeltem végig. Jókedvemben? Könnyű lenne ráfogni, de inkább a mozgás kedvéért.Ne álljon be a nyakam a négy órás úton.
Itt pedig lepakoltam a szobába, meg a tornácra. Estére nem sok tennivalót szántam magamnak. Szerintem még tíz óra sem lehetett, és már aludni is tértem.
Reggel pedig öt előtt nyílt ki a szemem. Otthon ez sem működik így.
Előhúztam Németh László könyvét, és két naplórészletet olvastam el. Sajkódi magányáról szólt az egyik. Belefeledkezik a növények egyszerű életébe. Zsendüléstől szentülésig.
Még nem maradhatok itt. Az autó hegesztését kell intéznem. Anyuékhoz megyek ma este, és holnap meg elnézek a mesterekhez.
Még nem szoktam eg a csöndet sem. Budafok állandó lüktető zaja még kapott egy boxgálát is. Bakosnál - a szomszéd kereskedő cég - ringet ácsoltak, egész nap szólt a tuc-tuc, és mikrofonpróba, majd délutántól a műsor. Bevonulási zenék, mikrofonba üvöltő műsorvezető.
Időnként megjegyeztem, hogy ahol van erősítő, oda nem kell kiabálni.
A másik fontos tulajdonsága a mostani hangerősítőknek, hogy nagyon kis torzításuk észre sem vehető, ha nem vezérlik túl.
Ezt a kezelője valamiért nem érezte fontosnak.
Na, de már itt vagyok, s nem ott.
A hazai zajból csak a számítógépem ventillátora zúg a fülembe. Otthon ezt sem hallom, itt meg nagyon hangos.Lehet, hogy valami rezgés elleni szigetelést kell pakolnom az asztalra. Szerintem a lapja rezonál be.
Na főzök egy teát, hogy felpörgessem magam.

Hűs

Tegnap még rövidnadrágos nap volt, mára hosszú lesz.
Angélánál cseréltem műanyag bigyót a csap alatt, mert megrepedt, és folyt. A nevét nem tudom, egy tölcsér alakú, csőben végződő valami. A cső vége a szifonba csatlakozik, a tölcsér száját gumitömítéssel a mosdótál aljához húzza egy csavar.  A csavart a mosdótál tetején a lefolyó szűrőjén keresztül kell bevcsavarni. (Egy újabb mezey satu :-)
Laci szomszéd megpörgette az eseményeket. Kiparancsolta a másik Laciszomszédot, és felkergette az állványra.
Hiába prüszkölt, hogy minden a szemébe megy, hiába nyafogott, hogy ez kell, az kell, egyenként rohangáltam a szerszámokért, a deszka felcsavarozódott, bár tovább vetkőzött a takaró vakolat.
Mondhatnám, hogy a két László egy húron pendült, de inkább az volt a lényeg, hogy az egyik akart, és át tudta vinni az akaratát a másikon is.
Én meg nem erőltetek senkit, mákszemum magamat.
Felkerült még egy műanyag lap is a deszkára, és ma vennem kell még hálót, mert arra is kerül némi vakolat. Így be lesz zárva a kapu a víz előtt, és védett helyen marad a gerenda.
A tetőben eddig is bíztam. Az egyik vevő előtt hintáztam rajta, s már a nyelvemen volt, akár fel is akaszthatja magát bárki, ez nem szakad le, de morbid humorérzékem időben fékeztem meg. Szó bennszakadt, hang fennakadt, lehellett megszegett. - mondhatnám, ha walesi bárd lennék.
Nufi mutatott egy szép gyíkot. Ott maradt, megvárta a fényképező gépet, az előző bejegyzéshez feltöltöttem.

Segítségem is akadt. A napfényben hihetetlenül kis résre húzódott pupilláján azt sem tudom, hogy megy át a fény.

Bosszantó

Kezdenek megint nem menni a dolgaim. Az autó hegesztését nem vállalta a lakatos. Laci szomszéd hozott egy sürgős fúrógépet. A vezetéke direktbe kötve, kapcsoló nincs, a fele markolat hiányzik. Bedugva leverte az automatát.
Ami madzag bement, azt mind összecsavarták, és szigszalag...
Összeforrasztottam a megfelelő vezetékeket, majd megkérdeztem, hogy végre felcsavarozza-e nekem a tetőn azt a deszkát, amit két hete ígérget. Bár tegnap még a fűnyíróját is megjavítottam, ismét azt felelte, hogy holnap.
Ekkor pöccentem be, hogy köszönöm szépen, akkor nem kérem.
Ilyen holnap volt már pár, és ez azt jelenti, hogy kilesi, mikor nem vagyok látótávolban, és csak akkor jön haza.
Nekem ne bújkáljon, és elég ma felbosszantani magam, holmap már nem akarom!
Kavartam még autóügyben pár ismerős után, úgy tűnik, Miskolcon fogom megoldani, illetve a környéken. A jövő héten elbumlizok Komjátiba, ott lepakolok, és addig itt el akarok varrni pár nyitva hagyott munkaszálat.
A fényreklámot ma is csak kipakoltam, a programjához valami mesterjelszó kellene, különben nem tudom kiválasztani a soros portot, amin kommunikál a számítógép a reklámdoboz agyával.
Másik Laci szomszéd felvakolta nekem a megjavított házsarkot, de elfogyott a habarcs, ma hoztam másikat.
Persze a fúrót ő intézte, nem az egyik Laci szomszéd, és még kapcsolót is kért rá, meg hozott is, de nem belevalót.
Szerencsére volt roncsból eredeti.
Már csak a markolaton kellett valamit alkotni, hogy ne fogjon rajta rázósat.
Amíg csak összeforrasztott vezeték volt elég lett volna valami fadarabot rászigszalagozni. Nem fúrónak, csak ragasztókeverésre fogják használni.
(Házszigeteléshez a nikecell ragasztóját. Olyasmi, mint a vakolat.)
Így viszont csavaros rögzítésű a kapcsoló, megérinthető lenne a 230V.
Találtam hozzá Hypo dobozt, abból tekertem szigetelést.
Legalább egy dolog megoldódott.
Gábor - miskolci szomszédom - felhívott telefonon, anyun keresztül őt is megkerestem. Fényező egy műhelyben, és ott talán megoldják a Hondát. Holnapra megkérdi.
Nufi hozott új olvasnivalót. Nyelvtan és kommunikáció c. tankönyvet. A 8-9. osztályos gimnazistáknak szólóból az első két fejezeten átrágtam magam. Nem vastag, s a kommunikáció magyarázata egyszerű volt. Majd meglátom, ad-e valami újat. Eddig felfogom egy a mai gimisnek szánt 'uru'-t.

Nufi a tapigépen


Új 'családtag' érkezett.  Beköltözött egy simogatni való gép. Tanuljuk mindketten.  Nufi már rég kinézte de drágának tűnt, most pedig felfedeztem az elfogadható árú csodabogarat. No nem rögtön a legolcsóbbat kerestem ki, mert kétmagos procival majdnem ugyanannyiért találtam mint az egymagost. AKAI. Ők gyártották. Lekarikáztam érte a Karinthy útra, és azóta igazi örömöt is látok az arcán... meg bosszankodást, de a felfedezés öröme a nagyobb.
Már tud ékezetes betűt kicsikarni, és bekonfigoltuk a levelező kliensét, de a gmail böngészőből is működik.
Az előbbi beállításánál kicsit megdolgoztatott, mert lekapcsolta a wifi hozzáférést, és sehogy sem akart felcsatlakozni kapcsolat nélküli üzemmódban. :-)
Nem baj. Ezt kell szeretni.
Ilyen hálózatosdinál mindig ki kell ürítenem a routerem memóriáját, mert a wpa jelszavam elfelejtem, és 0-ról indul minden.
Van egy megbízhatatlan öreg router is, ami hol fel jön, hol meg nem, de azzal beigazítom a hálózatot, hogy emlékszem-e a szolgáltatói adatokra. (név, jelszó) Ez már megy fejből, akkor jöhet a többi.
Micro SD kártyán átvittem a jelszót, de nincs rajta editor program, vagyis a copy and paste  már a kijelöléskor nem működik. Naná, hogy egyenként kellett a sok jelet-számot átbillentyűzni.
Azóta ez is megy, már csak a Béla gépét kell újra felfűzni a hálóra.
A játék - elárulom, egy Tablet, vagy táblagép, vagy maroksimi. Szép, szép, de egy öreg gépen freedossal én többet tudok 'élvezkedni', mint ezen.
Ha valami oszcilloszkóp, vagy diag szoftver volna rá, talán. Így viszont nem vagyok veszélyben.
A gyors masinám éppen beadta a kulcsot. Először csak a PS/2 billentyűzetet felejtette el, majd az USB-set is.
Illetve grafikus felületen bootolás, jelszó után belépéskor egy képernyő törlés következett, és elmúlt az egér.
Mondom, valami rossz frissítés, felhoztam a win7-et. Ott is.
Akkor ez nem nyert.
Ísteni szerencse, hogy Nufinak vettem tartalék gépet. Ez a HP bírja a meleget.