Lép... lép..

Ha jól emlékszem, sasszé után következett ez az utasítás a tánciskolában.
Újabb munkák következnek. A sokadik kócolás után megállt a bojler feltöltő csapjának csöpögése, de víz most is keletkezik alatta. Úgy tűnik, vagy a kazán lyukas, vagy a melegvízszabályzója könnyezik.

Még nem jutottam hozzá. Csak mivel a mosógép is maga alá pisál, eszembe jutott, hogy volt rajta szállítási csavar, amit nem tekertem be anno, most vagy valamelyik harmonika gumit kell cserélni, vagy a helyére visszabilincselni.
Anyuék tegnap fél tizenegyre jöttek. Hoztak gerslis káposztát, és úgy rávetettem magam, mint aki napok óta éhezik, majd diószedés következett. Jártam ide-oda a két ház között. Már ide hozoma padlásra a diót, itt lesz kéznél.
Nufi elvitte a papírokat az orvosi rendelőbe átjelentkezni, és engem is átiratott.
Már csak aláírni menjek át.
A dokotornő - egy kis duci leány - először kikérdezett a tévévásárlásról az ajtó előtt :-), mert addig még azt sem tudtam, hogy ős a Führerin, vagy csak várakozik - aztán odabenn a gyermekbetegségeimről, gyógyszerszedéseimről, meg még le is vetkőztetett, hogy belehallgasson a 'motorba'.
A vérnyomásomat is meg akarta mérni. Mondom, az 110-120 körüli szisztoléval kezdődik, és a 48 perces futópadprogrammal sem tudom 160 fölé tornázni.
Erre a mérője 159-et mutatott.
Most a diószedés volt az oka, vagy a jóisten, csak hogy meghazudtoljon, már nem tudom, de Németh László "megnyugtaott". A hipertoniás naplója is erről árulkodik.
Ha meg a költözés körüli izgalmak lenyomata, hát az is elmúlik. Csak eljutok már Miskolcra visszacserélni a bringát. Az az öreg bumfordi orosz átépített vastagabb kerekű ennél, de sokkal fontosabb a jó vastag kosara. Az hiányzik most nagyon. Vagy erre kell szögvasból alkotni.

Ma rámpaépítés

Össze kell foglalnom, mit működöm itt, mert...
reggel itt mentem a dolgomra, Gép leállítva, aztán jött ami jött.
A rámpa például nagyon rossz lett.
A régi 70cm széles volt, Nufi ugyan szélesebbre emlékezett, de itt van belőle egy léc. Ahhoz mértem az újakat.
Volt két pallódeszka, de hosszú, és hajlékony.
Bedeszkáztam keresztbe, és aládúcoltam. Stabil lett. Kipróbálnbi előhoztam a tolókocsit, és legördültem rajta. Nui közben már osztotta az észt, én meg nem odafigyeltem, mitől nehéz lemenni rajta.
Már régen is volt vitánk a könyvelés idején, hogy addig nem rossz, vagy jó, valami, amíg át nem adják. Ott is kijavítom az elütött számlát, és csak a jót adom ki a kezemből.
Itt is morgott, hogy nem hallgatom meg a nőt, pedig próbálnám meg nem hallgatni!
Szóval a két pallódeszka nem is túl egyenes, és a szélesített felületen be-be akad a bolygókerék.
Először arra gondoltam, teszek rá kerékvetőt dexion állványból, de lehet, hogy jobb lenne venni négy darab négyméteres vastagag pallódeszkát, aztán kapal-kabát.
Ehelyett bútorlapokkal fogom lefedni, és még valami gumiszőnyeg kell rá csúszásgátlónak.
Hát ez ma nem az én napom.

 Itt éppen egy polcot áldozok fel. No nem kár érte, csak szegény hasadt szanaszerte, mert régi, és jól összerakták. A fecskefarkas rögzítést mindenhonnan szöggel támogatták meg.

Ázik a fa

Stílusos akarok lenni, mert Attilánál szárad, nálam meg zuhog az eső.
Megjött a harmadik fél köbméter, pedig még a dobozrakodással voltam elfoglalva. Nem volt időm berakni a maradékot. Most meg anyuék érkeztek reggel, meg Nufi gépén dolgoztam. A wincs hibás, a mit vettem, nem ismeri fel a notebookja. Ezt már írtam, de BIOS-ra tippeltem, és ma az asztali HP gépen ellenőriztem az újat, feltettem rá a win7tet. Hiba nélkül felcsusszant, majd vissza a noteszgépbe, és indult a boot folyamat. Aztán újraindult, és többé nem látta.
Pár óra pihentetés után ismét boot, de akkor is megállt a folyamat, és nincs tovább.
Sajnos nincs másik satás winyó itthon... de van! Mindjárt asztali wincsit kötök rá kimadzagolva! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! Igaz, először meg is kell találni dobozvárosban. A Béla set-top boxa is megvan, de az enyém ki tudja, mikor mutat majd tévéműsort!
Na ebbe a gyűrődésbe érkezett meg egy úr és egy kisasszony a pacikkal.

A kisasszony a rövidhajú, az úr a borostás. A lovak nevét nem kérdeztem.
Le is pakoltunk hamar, mert mesésen esett az eső. Hol volt, hol nem....

Ülök a Vén

51
Anyuék jöttek felköszönteni. Addig megjártam Szilast (automata)pénzért, a gyógyszertárba még nem hoztak előkét. Tena gyártmányú nedvszívó bigyó*, amit Béla elé csipeszel Nufi evéskor. Ebben nem Budapest ez a gyógyszertár. Ott kifizettük, és megrendelték, délután, vagy másnap mehettem érte. Itt nem fogadják el előre a pénzt, de megrendelik, és telefonálni kell, hogy megérkezett-e. Most megjegyezzük, mennyivel előtte illik megrendelni, aztán igazodunk a rendszerhez. Az első mindig a nehéz.
Itthon behordtam fedett helyre a tüzifát. Ja, lehet, hogy még nem írtam, de sikerült már egy köbmétert bevásárolni. Ma hozták a másik felét.
Ugyan nem voltunk itthon, de a hölgy bemászott a kerítésen, kinyitotta a nagykaput, és  le is rakodta a párjával. Csak visszazárni nem tudta.
Ez jó is, meg rossz is. Nufi itt zár ajtót, pincét, stb, aztán ez sokat nem jelent.
Zoli intézte, aki a bringámat is meghegesztette tavalyelőtt.
Anyuéktól kaptam dobostortát, meg néhány pár zoknit, és együtt ebédeltünk.
Hozott négy fénycsövet is, mert kértem. A két 15W-os jó volt a két 20w-osból csak az egyik. A másik sípolt, de nem világított. Holnap majd visszaviszi a TESCO-ba.
A két konyhát rendezgetjük Nufival. A 33-asba áthoztam a 22-esből a konyhaszekrényt, azaz megcseréltük. (Ez a két szám az utca házszámát jelenti.)
A 22-ből kihoztam a fagyasztót, meg a régi hűtőt, és még az asztal tartalmát kell átválogatnom. Aztán a konyhában ismét hely lesz.
A szobák csak utána jönnek.
Itt  a 33-ban még szekrénymozgatások jönnek. A betonozást még locsolni kell.

A Béla szoba sarkát kiették az egerek, meg a hangyaboly, és amíg nagy felújítás nem lesz, addig a hajópadló rossz részeit felszedtem, és kibetonoztam.
Korábban is így javították, mert egyformán sárga festék takarta.

Ma egyébként is zűrrel indult a nap. A Nufinak épített gép az upgrade után nem jött fel, csak konzolosan. (Linux) Gyors csere, és a skype helyreállítása, a másik masinán írok most.

Alig múlt este nyolc, és mindjárt becsukódik a szemem. Ez a jó levegő mire nem képes!

*
A Tena gyártmányú bigyóról azt mondja Nufi, hogy betegalátét, ami szeniszoft, és olcsóbb, ezért kell rá várni.

Kicsomagolunk

Megy ez, csak csinálni kell.
Nufi kirakatott már három ágyat, és nő a hely a szobákban.

 Már megleltem a monitoromat is, csak a talpát nem tudom, melyik doboz őrzi.
Meglátogattam Pétert. Megnéztem a felújított templomot, és a tavaly átültetett eperfát is. Szépen megfogant neki. Mintha azt jelezte volna, van érteme élni. Akkor is, ha nem a gyökerezés helyén.
Nufi ismét elballagott Bélával Szilasra a boltba. Engem a gyógyszertárba küldött az előkéért és fertőtlenítő szerért - akkor még tudtam a nevét, most, ha agyonvernek, sem jut az eszembe - , de szorulni kezdett a kerekem, és előke sem volt, hazarobogtam a fertőtlenítő zöld dobozával, és rövidnadrágra, meg másik bringára pattantam. A bolt előtt vártak ásványvízzel, meg papíráruval. Vissza haza, majd ettem némi szőlőt, almát, de nem jöttek a 'csavargók'. Elébük karikáztam.
Sehol senki. Sem a Táncsics utcán, sem a Dózsa Györgyön. Nem voltak a Temető utcán sem kecskeóvodát nézni, és a Malom úton sem bukkantam rájuk. Ha már ott jártam, bejelentkeztem Sanyi bácsihoz. Ott ért a telefon. Nufi nem tudja egyedül felhúzni Bélát lépcsőn, hát spuri haza. Itthon pedig vendégek jöttek.
Feri Mónikával.
Mónika tartózkodó viselkedését sikerült megtörni némi sütivel. Rövid beszámoló a költözésről. Nufi megbicikliztette a kissszonyt az udvaron.
Besötétedett.
Röviden ennyi.

*
Megbeszéltük az 'asszonnyal', hogy az asztalból levágok 10-10 centit, és így eltűnik róla a sérült felület. (Lecsavaroz, majd 20 centi, és visszacsavar középre:-) Úgy csak egy vágás.)
Asztalos tevékenység sok lesz. Az ajtótokok itt is szorulnak rendesen, bár nem tudom, mi lesz télen. Várnék vele hidegebb napokat. Amjd meglátom, hol kell a gyalunak muzsikálni.
A szobák szép antik szekrényei is rozogák. Az egyikben a fiók, a másikban az ajtó.
A Pacsirta rádióm már talált megfelelő helyet, de a tévém nagyon nem illik sehová.