A szemet szemért két oldala

Ahogy az STN-t lehet testesíteni istennek és sátánnak, úgy a címbéli parancsot is megvalósulni látom.
Tegnap többször végigsöpörtem a járdát a két szomszédom előtt is. Szerintem nem voltak itthon, én meg élvezem a testmozgást, különösen a hóropogás közben a jó levegőn.
Ma reggel pedig, mire kidugtam az orromat, az én járdám is tiszta volt.
Mit mondjak?
Jól esett.

****
És egy kis szakirodalom.

Kirándulás Bódvaszilasra

Odakinn -8 fok, hóesés. Nem is emlékeztet semmi tegnapelőttre.
Egy tévéről elmúlt a szín, azt akartam ellenőrizni képminta generátorról. Vajon a SET-TOP-BOX (magyarul digitális állomás- vagy műsorkereső doboz) a hibás, vagy a tévé? ...de a néninek volt még két tévéje, hát megoldotta házon belül. Hazatérőben benéztem Péterhez. A centrifugáért jövő emberkét láthatom az udvarról - gondoltam én naiv - mikor beszélgetünk.
Péternek fogyóban volt a bűzrudacskája, hát elmentünk venni.
Az nem volt az agyamban, hogy Komjátiban - ahol összesen két-három gyerek lakik - nem lehet már dohányterméket kapni. De menjünk. Nufi - skype-on - tanít, legalább nem zörgök bele az órájába
Irány tehát Bódvaszilas.
Ha meg már ott jártunk, benéztünk Péter parasztházába, és felsétáltunk a kert végéig is. Meg azon is túl.
Egy református pap kertjének a végén mit lehet találni?
Másik református templomot. :-) A tövében meg katolikust.
Meg kéne nézni. Meg a kilátást a toronyból is. Meg a harangokat is.
Épp sétált felfelé a kollégája, Attila.  Korunkbeli kölyök, humora van neki is, de még új vagyok, nem illik azonnal kitekerni minden szavát visszafogtam magam.
A kulcsot megkaptuk. lőttem képeket, és ha kész vagyok az írással, be is szerkesztem ide a jobbakat. Sajnos a harangokról sok bemozdult.
Még meghívott Attila teára - mármint én teáztam, ők kávéztak. Megmutatta a felújított rezidenciáját. Tip-top a ház is, a templom is.
Megtárgyaltuk, hogy Péter jobban járt a puffertartályos kazánnal, mint ő s kandallóval... engem legjobban most a fűtés érdekel. Nem is tudom, hogy miért. ;-)
Nagyjából egyidőben készült a két templom.
Mondjuk a Komjáti nekem szebb, mert kisebb, és egyszerűbb, meg sok templomban nem jártam eddig, azt is leginkább orgonakoncertek kedvéért.
Most pedig szakemberek közé kerültem... és elviselnek.
És most jöjjenek a képek.

Ez pince. Talán érzékelteti, hogy milyen meredek hegyoldalon kapaszkodtunk fel.

Ezen talán jobban látszik. Az a fehér folt a kép tetején a templom.

A templom tövéből a katolikus templom látszik.... meg a hegyek.

Jókora parkoló fogadja az autóval érkezőket. Ezt mondjuk a fényképről vettem először észre. Először fel sem tűnt.

Íme a két vérszomjas házőrző. Őket is lekaptam, amíg a kulcsra vártunk.

Beléptünk.

Ilyen kazetták voltak a templom plafonján a felújítás előtt.

Most lambéria került a helyére.

Ez a kép már a harangok között készült az Esztramosról. A négy irányból három ablak nyitható, a negyedik nem.

Kidugtam a gépem Komjáti felé. A fák takarják Szilast, de a bódva völgye fenségesen szép látvány.

A parókia két épülete.

S

 Szilas a másik ablakból.

 Nem bírok betelni a látvánnyal.

Még a temető is olyan barátságos.

Ez a kép sikerült a középső (nagy) harangról. Az ásó-kapa mögé ez az elválasztó.

Nem harangraboló szinesfémgyűjtő a munkaruhában, hanem Péter jól becsomagolta magát a huzat ellen.

....
S ha elkészül a felújítás, a Komjáti református templomról is lesz képsorozat.

Esik a hó!

Ismét sikerült elküldeni a címet tartalom nélkül.
Nem baj, majd folytatom.
Nufi megint volt templomban délelőtt. Én meg kaptam két centrifugát ősszel. ami rossz.  Majd jó lesz valamire alapon. Most megnéztem, mit tudok kihozni belőle.
Az egyiknek szétrozsdált a doboza, a teteje megpatkolva vassal, a motor nem látszott hibásnak.
Ezt kell bontani!
A szétszedéshez jó lenne célszerszám, de végül két csavart sikattyúba fogva sikerült a dobot rögzítő műanyaganyát letekerni. A gumibakjaiból egy elszakdt, vagy már olyan is volt, nem tudom, de nincs még felszerelve a nagysatum, nem indítottam be a motort. Valamelyik része leért volna a földre, nem akartam ugráló gépszörnyeteggel viaskodni.
A másik épnek tűnt, és a motor sem volt büdös. Akkor el kéne indítani.
A féket leoldottam, és kiszereltem a kapcsolót kézzel megnyomni. Odabenn nem kísérleteztem. Ha megugrik, megfogható lett volna a 230V.
A korhadt tető csavaros rögzítésű, ez patentos volt. Naná, hogy az öreg műanyag hullott miszlikbe, de az eredeti hiba is a műanyagfedél volt. A fülek elengedték a palástot, és a tető nem tudja megnyomni a kapcsoló és fékfelszabadító rúdját.
Rövid pihenő az alomszéken, és kigondoltam egy elfogadható megoldást.
Hátul a kapcslórúd végét kiegyenesítettem, és megfúrtam a tetejét a centrifugának. A másikból a kapcsolót mozgató gombot felhelyeztem a tengelyre.
Megnyomni így is csak lezárt tetővel lehet. Ajándékba adom itt valakinek. Ha eredetit akar, akkor venni kell rá egy új fedelet. A rúd visszaállítható eredeti állapotába is. Költeni nem akarok rá, és veszélyes sem lehet a felhasználóra.
Mi történt még?
Járatom az agyam, hogy Mózesnek miért kellett lehúzni a saruját, amikor az égő csipkebkrot megközelítette.
Akkor még nem voltak lehallgató készülékek. A saru sem gumiból - elektromosan jól szigetelő anyagból - készült.
Milyen infot adott a bokorhoz hívogatónak a meztélábas férfi?
Esetleg ha megijed, nem tud elszaladni, mert szúrja a talpát a mező?
Állandó foglalkoztatás, bűvészmódra  hogy minél kevesebbet vegyen észre? Csak a szöveg jusson el az értelméhez, és a keze, a szeme legyen foglalva a fel-le húzogatással?
Várom a megfejtést, mert elakadtam. Ha valakinek van ötlete, ne kíméljen!


 

Filmek... filmek....

Tegnap újabb vetítés volt. Péterrel beszélgettünk egy jelenetről, amíg leolvadt a kocsi ablakáról a ráfagyott ónos eső jege.
Jó poénnak vélte a Jó a rossz és a csúf kezdetén a bérgyilkos mondatát, hogy a kifizetett munkát elvégzi.
Nekem meg a Der weiße Engel jutott eszembe, csak nem tudtam a címét. Itthon már bevillant, de csak bemutató részlet van olaszul és angolul belőle a jutubin. Nem az, amit én akartam idézni.
Persze Mengele neve sokféleképpen előbukkan, és belepillantottam ebbe.

 Nem először láttam, de nem minden részletére emlékeztem.
A film alkotói mindenképpen jól egyensúlyoznak egy kényes késélen.
Az emberek pogramozhatók. Erre is, arra is. Könnyedén lehet valakiből cigánygyűlölőt, zsidógyűlölőt, magyargyűlölőt programozni.
Látom. Látom, és azt a határvonalat, ami a film végén felsorolt bűn-nem bűn, segítség, mindenmindegy között húzódik, nem kínálta fel nekem az élet. Köszönöm is.
De köszönöm azt az érzékenységet is, amivel természetesnek érzem a bérgyilkos mondatát, hogy ha kifizették, én elvégzem a munkát, mert egy valamire programozott elmének így kell működni.
Kiki el tudja(?) dönteni, hogy melyik oldalon él. A programozottak - bizonyos értelemben mind ott vagyunk - vagy a programozók között. Már egy szülő, egy óvónő is óriási felelősség tulajdonosa.
Amíg csak a természet hatásai között kellett életteret kialakítani, alacsony népsűrűség mellett, egyszerűbb, szabályozatlanabb világ is megfelelt.
Aztán a nagyobb népsűrűség egyre bonyolultabb rendet teremtett, és teremt újra és újra.
A programozás (nevelés) mindkét oldalán találjuk magunkat, és folyton döntenünk kell.
Elfogadunk utakat, elutasítunk, esetleg jelölünk, vagy eltiltunk.
Hát ez az élet.
Meg hogy megyek megrakni a kályhát.

Volt és vala

Kutakodom még itt a nyelvben, A folyamatos és befejezett múlt világában. A körmozgásokban.
Mi volt a lét előtt, és meddig is tart?
Máté Imre gyűjteménye a táltosok megfogalmazásáról nagyon passzol a Nagy Bumm elméletére. A bibliámban is ott van a mozgás leírása.
Minden kor más szót keresett hozzá, más képekből áll egy ember tudása, de nem győznek meg a keletkezésről. Mármint a semmi összesűrűsödését és kiáramlását, vagy kirobbanását nem érzem keletkezésnek, csak egy értelmi kiindulópontnak.
Értelmem középpontja én vagyok. A megismerhető anyagi világ nullpontja pillanatnyilag a Nagy Bumm. Mármint én ennyit tudok összefűzni a mások tudásából rövid létem ideje alatt rendszerré.
Tehát mindig volt és mindig lesz világunkban elneveztünk egy közös kezdőpontot G nek.
Az -ig egyébként is olyan végződés, mely alkalmas megmutatni, hogy addIG nem volt, azóta és most van.
A folyamatos múlt, a vala kezdőpontja.
Az igen pedig helyeslés. Elfogadás.
Vajon a magyar nyelv igazolja a bibliát?
Ez a fordítás Károlyi Gáspár világképe... meg azóta sok emberé.
Elfogadom-e ezt a képet? Más szóval, lesz-e az enyém is?
Szebb szó az IGE-nél a Bagy Bumm, vagy az ősrobbanás?
Nem.
De maradjunk a gé betűnél. Hogy is hangzik?
Nem lehet hosszan ejteni. Meg lehet próbálni g-hez igazított szájüreggel kitartani a hangot. Lesz belőle zúgás, sistergés, csak elveszti a g-ségét.
Tehát valami addiG tart. Valami befejeződött, s azóta más van. Keletkezett egy viláG.
Lehet, hogy a viláGosság a fény születése így lett vallási, vagy létkérdés?