:-)

A gugli már megint kíváncsi

Állandóan a telefonszámom érdekli. Mintha nem tudná kiszűrni a levelezésemből a legegyszerűbb adathalász szoftverrel. Ott van a megrendelő levelekben, meg ezer helyen, a telefonszolgáltatónál sincs titkosítva. Egyszerűen idegesít ez a lehallgatósdi.
Most olvastam valahol, hogy külön irodát hoztak létre a holokauszt tagadók megkeresésére. Hát tényleg ez a legfontosabb!
Nem az, hogy az ország munkaképes emberei egymásnak hasznos, jókedvű életetet teremtsenek.

Nekem pedig újabb küzdelem jött. Megosztani a belső hálózatomon az adatokat. Pl. a Gusztáv cédét.
Béla a másik szobában nézhesse a médiaboxról.
A Gusztáv titkosított felvétellel készült, ezért az Ubuntun (linux fajta) nincs fenn a kikódoló program. Azt kellett hozzá megkeresni. Debianos verzióban (másik linux fajta) volt, és szépen parancssorból kiadott utasítással nekem is felkúszott. beépült, és most megy. (Nesze neked gyári DVD! próbáld csak meg otthon üzembe helyezni a készülékeidet, ha nem vagy szakember!)
A dobozhoz kell még médiaszerverprogram. A filmkiválasztás megkönnyítésére. Ez is telepítve, már csak a konfigfájlját kell átszabnom.

Amúgy meg esik az eső odakinn. Csupa sár a gumicsizmám, mikor reggel visszajövök a komposztdombi sétámról. De legalább nem jég fogad az esővízgyűjtő vödörben, és le tudom mosni. Apró öröm ez is, de az.

Tegnap Villás Béla előadásával fejeztem be a napom. Ez a fickó is felépített egy rendszert a biblia alapján, és ez a logika is működőképes.  Minden káoszból van kivezető rendeződés, és az övé is működik.

Nekem meg most jön a kályhabefűtés. Aztán meg majd meglátjuk.

Ma inkább nem kellett volna semmit csinálnom

Ha ülök, akkor a becsípődésem zavar, most állva próbáltam megjavítani kínai elosztómat, hát szétszedéskor beleszaladt a szike a hüvelykembe.
Jobbonat a fejem fölé tartva ülök, csak ballal billentyűzöm. Ez van.
Attila bejegyzésén rágódva jutott eszembe, mi minden futott össze ma a filmletöltögetések közepedte.
Pl. van egy Szlovén lány c. film, amit letöltöttem a DATA.HU -ról, és belenéztem. Még csak mintavétel, de a végére kormányzva a lejátszót ismerős szövegre bukkantam.
"My name is Bobby Brown."
Ez egy Frank Zappa szerzemény, amiből több szót is értek, de itt a dal teljes és vulgáris valójában lefordítva bejutott az agyamba. Pedig az eddig ki nem hallott vazelin szó már rég árulkodó lehetett volna... ha olvasom is. Az amerkai álom.
A szlovén lány története a nyugati csillogásban pedig visszavitt egy kicsit a '90-es évek Budapestjére, és rájötem, hiába nyaggatom Pétert, nézze meg az Ördög ügyvédje filmet, mert neki semmit sem fog jelenteni.
Amikor egy szakmailag felkészült fiatalnak megadják a lehetőséget, és felpörög, és soha nem látott összegeket kap, majd jön a valamit-valamiért is, és dönteni kell, melyik oldalon folytatja...
Gondolom, kiderült már, hogy nem lettem gazdag. Sőt, tudok legyinteni, ha lehúznak kisebb-nagyobb összeggel.
Még nem értem el a V.Hugó Nyomorultjaiból a püspök szintjét, meg nem is fogom.
Most csak várom, hogy kimenjen ez a villámlás a derekamból, és minden mozdulatot kétszer is meggondolok.

***********
és a macskás kép:

Befolyásolható vagyok

Nufi mondta, hogy mindig kell macskás kép. Ő például Mari néni macskája. Én Ducikának hívom, de nem a nevére hallgat, hanem a simogatásra. Még a kaja sem annyira fontos, mint a simi. Igazi nő.
De minden másban is így működöm. Hamar ráharapok a változásra, aztán vigyáznom kell, ne azonnal mondjak A-t vagy B-t.
Most például ott a hiba, hogy ismét beállt a derekam. Foghatom a két nap folyamatos ülésre, meg a huzatra, meg az éjszakai kitakarózásra, bármire is, de leginkább az utóbbi időben elfogyasztott cukros ételek a kiváltó okok.
Nem tudok 1-2 kanál befőttel, vagy lekvárral betelni, hanem amíg a fél literes üvegben van, meg még kiöblítem legalább annyi teával is.
Most megint meg kell gondolnom minden mozdulatomat napokig, pedig volna mit csinálnom. Leginkábba Pétertől kapott fát felaprítani, és eltűntetni az útból. Márpedig fáj vagy nem fáj, ma ezzel is végezni akarok. Meg a tévémmel.
Már mikor beépítettem a sorkimenőt?.. és átkondiztam, de hátlap nélkül tettem a helyére, és a raszterkorrekció még nincs beállítva. Látható párnatorzítása van.

De folytathatom a sort is, mert még Budafokon összeállítottam a következő műkotlós elektronikáját, és hűtőgépem is van hozzá, csak február-márciusig  munkára foghatóvá akarom tenni. Legalább egy baromfiudvarnyit 20-30 tojást kikeltetni. És ha olvad, akkor befejezni a szecskázást is. Tudom, hogy a 3/4-én túl vagyok, de az még nem az egész.
Folytatni kell az alápapírozást. Ha nem terhelem le semmivel, akkor elviszi a szél, azt sem lehet külön... Vagy akkor követ kell rá tenni.
De egyzerűbb a feldarabolt kukoricaszár.

Mát a két kályhát megraktam, jöhet a kültéri foglalkozás. Ki kell égetni magamból azt a fel nem dolgozott cukrot.

Mindig a legegyszerűbb magyarázat a legjobb

Már Drábiknál is megküzdöttem a pénzkiadás magánkézbe adásának felfogásával
A keletkezett anyagi javak miért nem fedezik soha a kamatot?
Egyszeűen azért, mert pénzt adnak, és pénzt fogadnak el érte. Tehát egy állam, ha pénzt kap és pénzzel kell kifizetni, akkor nem tud többet visszaadni, mint amennyit kapott.
A vallás pedig arról szól, hogy szeretetet adok, és azért legegyszerűbb szeretettel fizetni. A szeretet pedig nem mérhető össze.
Vagy mondjuk a szocializmus éveiben a javak szétosztásában kevés embernek volt szerepe. Eddig azonos a mostani rendszerrel. Viszont ha valaki nem könyvelő, akkor elég volt tenni a dolgát, amihez értett, és nem kitermelni valamiből a megélhetéshez szükséges pénzt adóterheivel. Eleve nem kaptuk az adótartalmat a kezünkbe. Nem láttuk át a teremtett érték és az elfogyasztott javak közötti kapcsolatot.
Ez a látvány ma is torz, de sokunkat agyonnyom. Engem mindenképpen.
Volt a fészbukon egy kirohanás a szlovák pénz ellen. Hogy szerepel rajta a magyar Szent Korona.
Nem értem. De azért nem értem, mert egy olyan szakrális szimbólumot tettek a pénzre, ami összeköt minket, nem szétválaszt. Egyszerűen nincs önálló ötletük sem, és fel sem fogják, vagy pont ezzel közelednek.
Az más kérdés, hogy ha tényleg élő kapcsolat   a koronánk egy magasabb civilizáció felé, akkor a harmóniateremtés egy újabb lépcsőfokára léptünk.