(Ez utóbbi már Antony Hopkins, csak mindig keverem a két szinészt. Még jó, hogy Nufi figyelmeztet.)
A postás ugyan nem jelent meg, csak űrt hagyott bennem. Mert az a két fiatal végre egy tisztább életet hozhatott volna világra. A gyerek nem születhetett meg. Meghalt a főszereplő. (az asszony)
Nagyon rég láttam először a filmet, fiatal voltam, és a néni jobban érdekelt, mint a történet. Ma már a történet is. :-)
Tehát amerikában a bűnben szerzett javak akkor még nem lehettek új, tiszta élet forrásai.
Pedig pont egy nagyon gazdag ember nyilatkozott róla, hogy csak az első millióját nem hajlandó megmagyarázni, a többit törvényesen szerezte.
Mennyire más ma a világ?
Már rég amerika írja a törvényeket.
Most kaptam egy levelet, amiben elemzik, mire készülnek a fejük fölött: ****
Nem az egész cikket másoltam a bejegyzésem végére, csak egy kis részét. Valami kanadai forrásból származik.
Nem tudom ellenőrizni, csak azt látom, hogy itt járt Merkel, és most Putyin is. Mozog-inog az európai rend. Amerikát nem szokták zavarni a diktátorok, csak akkor, ha nem úgy táncolnak, ahogy ott fütyülnek. Márpedig az ukránok kaptak az oroszoktól is, tőlünk is területet, s most a medve visszakérte. A németek pedig jó ideje nem háborúznak.
Hogy is függ ez össze?
Túl sokat olvasom az ószövetséget. Felfedezni vélem a politika módszereit.
A központosítás, hierarchiateremtés kézikönyve.
Beugrik a dagadt ügyvéd jelenete a Postás mindig kétszer csengetből. Ő viszi el a tízezer dollárt, és cserébe szabadon enged(tet)i a bűnösöket. A két biztosító pedig kevesebbet bukik. Mert a biztosító egy intézmény, ami elveszi a pénzt az emberektől, cserébe semmit sem kell adni. Ez így legális már mindenhol a világon. Miért is? Mert nem kell elszámolni a beszedett pénzzel. A szétosztásben nem az egy év alatt megsemmisülő értékekkel arányos a befizetendő összeg, hanem a biztosítandó értékből indul ki, ezért a fennmaradó tőke értelmetlenül magas éltszínvonalat biztosít egy szűk körnek.
József története is erre hajaz. Felismerve a hét éves ciklikusságot, kizsebeli Egyiptomot a fáraó nevében. Egyre több video mutatja be Obamát ebben a báb szerepben.
Úgy tűnik a mechanizmus ma is működőképes, és elháríthatatlan.
A kisebb játékosok pedig most is dühönghetnek, és nekieshetnek egy-egy népcsoportnak. Miközben a bűn maga sérthetetlen.
A keletkezett központosított vagyon teszi emberi életre és gondolkodásra alkalmatlanná birtokosait.
*****
Transzatlanti Szabadkereskedelmi
és Beruházási Egyezmény
- Történelmi léptékű szabadkereskedelmi megállapodás jöhet létre az Európai Unió és az Egyesült Államok között, ha a két fél képes megegyezni a részletekről a következő kéthárom éven belül - jelentette ki Barack Obama második beiktatási beszédében, 2013 januárjában. Washingtonban és Brüsszelben szinte egy időben jelentek meg február második szerdáján közlemények egy 2015-ben megkötendő kereskedelmi megállapodás lehetőségéről. A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségre (TTIP, Transatlantic Trade and Investment Partnership) keresztelt paktummal kapcsolatos tárgyalások 2013 nyarán kezdődtek, tető alá hozása szakértői vélemények alapján két évet vesz majd igénybe - adta hírül a Reuters.
Itt állunk 2015 elején. Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy a magyar kormány ragaszkodik "az államok szuverén igazságszolgáltatási rendszeréhez". Az oroszbarátsággal, szövetség elárulásával, és mindenféle ellenkezéssel vádolt magyar kormány nehéz helyzetben van szembeszállni ezzel a nagyhatalmi nyomatékú tervezettel a liberalista nemzetközi környezetben bármi eredmény reménye nélkül, holott teljesen világos, hogy a TTIP a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést.
Ugyanis a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény része lenne egy olyan "magánbíróság" (a befektető és az állam közti vitarendezés - angol rövidítéssel: ISDS, Investor-State Dispute Settlement), amely lehetővé tenné, hogy egyes cégek, mint példádul a Monsanto hazánk ellen is pert indíthatnának, mert Magyarország tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy esetleg Románia ellen, ha az nem engedélyezi a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybányát.
Mindamellett az egyezmény leglényegesebb pontjai közé tartozik az ISDS, amely: a nemzeti igazságszolgáltatási szintről egy ellenőrizhetetlen, a multinacionális cégeknek kedvezőbb terepre, választott, vagyis magánbíróságokra bízná a jogviták eldöntését. Az ISDS célja ugyanis annak megakadályozása, hogy egy ország igazságszolgáltatásán keresztül diszkriminálhasson külföldi cégeket, ami azt jelenti, hogy a külföldi vállalatokat egyenlő szintre hozza a nemzeti kormányokkal.