2015. október 27., kedd

Munkás hétköznapok

Úgy tűnik, nem kell nekem baromfit vágnom.
A sötét farkú kakasom is eltűnt mára.

Már csak a fehérfarkú van meg, és néhány japán csirke a két kakassal. Ők nem tudnak kijárni a baromfi udvarból.
Illetve a japán tyúkok igen, de ők kisebbek.
A favágás beindult. Tegnap meg ma úgy másfél köbmétert aprítottam fel és hordtam be  fedett helyre.
Piroska hozott egy porszívót, hogy szikrázik. 
Épp a diófaleveleket gyújtöttem Mari néni háza előtt. Vittem komposztálni.
Sajnos nem volt gyors megoldás. A csapágy esett szét. János épp itthon volt. Megkérdeztem, hol van Miskolcon csapágybolt.
Több helyen is, de van neki ekkora csapágya.
Odaadtam a tengelyt és a perselyt is. Elkarikáztam Piroskához a hírrel, de senkit nem találtam otthon. Áballagtama kerten keresztül Edithez, de ott sem találtam, Igaz, mást sem, hát dolgavégezetlen mehettem haza.
János a csatornát rakta fel az új házán, neki volt szüksége rám. Tartottam, amíg összepopszegecselte, meg adogattam a szerszámot és a létrát tartottam.
Irénke a múlt héten megjegyezte: Le fog borulni a farakásom. Ferde.
Nem fog. Annyira nem ferde.
Most meg mégkevésbe, mert leszedtem a kihajló részt.
Ha jó idő lesz, két-három hét alatt végezhetek a favágással.
Ma már válogattam a vastagabbjából is. Ne csak a könnyú fogyjon.
****
Nem jó ez az óraátállítás. Még hét óra sincs, és már semmit nem lehet odakinn dolgozni. Pedig volna még energiám.

2015. október 26., hétfő

Töltődöm

Ezzel a műsorral kezdtem.
Kell az ismétlés is, meg a korábban elsikkadt tudásmorzsák összesöprögetése az emésztéshez.
A mélymulcs lényege, hogy nem hagyja kifagyni a földet. Tehát a hatvan centi állandóan kell a földre.
A másik fontos, hogy nem tehetek krumplit utána még két évig ugyanoda, mert ott felszaporodnak a kártevői egy ciklus alatt.
A krumpli közé valamelyik tök fajtát kell betenni, csak most nem jut eszembe a lila tök neve.... padlizsán. Na, csak kiböktem. Arról lehet betakarítani a bogarakat, mert nem törékeny, mint a krumpliszár.
Az alomszék falusi változatát kétkamrásra tevezte. Ez arra jó, hogy az egyik kamra több év alatt telik meg, és addig a másikban a korábbi elbomlik.
Ami ebből érdekel, hogy a bomláskor keletkező hő mennyire fűti fel a budit.
Ha nem félteném a fenekemet, akkor kísérletezhetnék vele. Budim van, és legfeljebb kétkamrásítani kell, és körbeszigetelni, valamint a kéményt hozzáépíteni, hogy távozhasson a pára az ülőke alól.

Ennyi volt az először megragadt info, és meg is nyugodtam, hogy a kis pár négyzetméteres krumpliföldemmel nem léptem túl a korlátaimat.
Gyulai Iván sem egy lépésben teremtette meg a bemutatott kertjét.


És itt a következő előadó.
Ő Baji Béla.
A permakultúra szabad fordítása lett az erdőkert?  Mert ha egy ökölógiai egyensúlyt hoz létre valaki a földjén, akkor abba fák, bokrok, gyomok is beletartoznak.
Tudom, hogy nem leszek vele itt kedvelt figura, de ha pár év múlva lesz eredményem, akkor lesz igazolás.
A mélymulcs már nekem bizonyított. A többivel is lépdelek, csak nagyon lassú ritmusomban.
Idézném megint Kovalcsik Bertit: "Lassú munkához idő kell!"

2015. október 24., szombat

A nyúl füle

Jean de La Fontaine Radnóti Miklós fordítása


Az oroszlánon mély sebet ütött egy hős
  nagyszarvu állat, s most bősz
  király dühöng és büntetésül
  száműzi országából végül
a szarvat hordozó, bús állatok sorát.
Kos, kecske, birka, juh, mind árad a határnak,
  hazát cserél az őz, a dámvad
  elhagyja gyorsan otthonát.
Egy nyúl meglátva füle hosszú árnyát,
  félt, hogy néhány hóhérlegény
  szarvnak kiáltja ki fülét s a sok kemény
döfős szavaknak is majd benne véli párját.
"Ég áldja tücsök szomszéd, én költözöm,
a végin még szarvvá lesz két fülem - s köszön -,
s ha kisebb volna, mint a struccé, gyönge lélek,
én félnék akkor is!" - "Még agancsa lesz, -
  szól a tücsök -, ne tartson ön hülyének!
  két istenadta fül csak ez!"
  "Szarvnak minősítik, hiába!
hírhedt egyszarvunak néznek majd, - szól a gyáva -;
és tiltakozhatom, az érv bármily remek:
  sóhivatalba küldenek."

2015. október 21., szerda

Mi is a boldogság?



Ismét túl sokat ültem a gép mellett. Meghallgattam Ungvári Krisztián előadását a jutubin. Trianon elemzése arra lyukadt ki, hogy a nemzetiségek nem érezték jól magukat Magyarországon, ezért volt természetes a monarchia felbomlása, és feldarabolása.
Érvényesült az elv, hogy azé a föld, aki teleszaporodja.
Durván egyszerűsítek, de van még pár felfűzhető gyöngyöcském erre a láncra. Vagy sikerül érthetőn, vagy nem.
Sanyi bácsi mesélte a nagy patkómágneséről, hogy egy gőzgépből vette ki. Gyerek volt, és az ötvenes években a vasgyűjtés a kulákok, korabeli jobbmódú vállalkozók gépeit sem kímélte. Tizenévesen mit tudták, milyen kárt okoznak?... mentek, és vittek…
Ezzel még nem volt vége a napnak.
Tölgyessy Péter közel háromórás előadását is végighallgattam.
Huh!
Lehet, hogy mondatonként kellene szétszednem, mi nem tetszett benne, de ahhoz túl hosszú.
Miért zavar mégis?
Egy ország kialakítása nem befejezett folyamat, de nagyon hosszú idő. A bennszülöttek belenőnek a rendbe, és bentről alakítanak rajta.
A kívülről érkező pedig vagy beletörik, belesimul, vagy tovább megy.
Ha nagyobb tömeg érkezik, akkor két esélyes.

A bibliából olvastam, hogy az ókorban beözönlő zsidó törzseknek az őslakosok kipusztítása volt a megoldás, és a korábbi kultúra teljes megsemmisítése. Bálványok ledöntése, ligetek kivágása.
Az idegeneket pedig barátsággal kellett fogadni.

A most migránsoknak nevezett tömeg is arról az éghajlatról érkezik. A média mutatja a vándorlásuk útvonalán hagyott szeméthegyeket, az üvöltve követelőző fiatalságot és a gyereket-nőket pajzsként maguk előtt toló férfiakat.
Hamis ez a kép?
Akkor nem lehetne fényképezni.
Irányított?
Biztosan.

De megyek egy kicsit más ösvényen is.
A magyar középkor már a fokgazdálkodás lebontásával járt. Az itt élő nép – tudok vele azonosulni, tehát magyar – nem csak a vetésforgót ismerte, hanem a vízszabályozással hol elárasztott területeket, hogy halászott, hol más furfanggal művelte a földjét. A föld pedig változatos élelmet nyújtott, valamint természetes és természetesnek tűnő búvóhelyet, védhető életteret.
Az osztrák uralom pedig írásokkal bizonyítható módon tette rá a kezét a közösen használt területekre, és telepített a látszólag üres tájakra idegen népeket.
A vízgazdálkodással tudatosan vastagított termőrétegű földeket monokultúrás gabonatermelésre állította át, és a magyar uralkodó réteg is az intenzív állattartással – lásd marhatenyésztés miként tette pusztává Hortobágyot – tüntette el a kis falvakat, s kényszerítette mezővárosokba a lakosságot.

Az emberek erőforrássá váltak, tömeggé, és egyre kevesebb önállóság(unk) maradt.

No itt kapcsolnám vissza Tölgyessy Péter előadását a magyar valóság hamis elemzéséhez.
Egy önellátó falu, vagy járás olyan közösség, mely a természetet gazdagítja.
Egy termelésre szakosodott és központosított tömeg értékelhető, leírható nemzeti össztermék egy főre jutó javaival. A sokaság átlagolt értékatomjai alapján valaki sokat birtokol, van aki keveset.
A közösségben élő önellátó társaság egyedei maguk is ritkán szorulnak akár csak a szomszéd munkaerejére, és munkaidejük minden perce tudatos tevékenység.
Ebből nem teremtődik hatmagos processzorral számoló gép.
Viszont a terület eltartóképessége egészséges népsűrűséget eredményez.
A városokba zsúfolt tömeg pedig részfeladatokra szakosodik, s a nagy egészről nincs, vagy irányított elképzelése lesz. Az egészsége műszaki megoldások sokaságától függ.
A tevékenységét állandóan össze kell hasonlítani másokéval, és az összehasonlítások, méreckedések hamis tudatot hoznak létre. Az önállóság elsorvadása pedig boldogtalanságot.


No most ennyi az összegzésből.
Talán később folytatom.

**************
A képeken ezévi borom, s a kakaskánk látható.

2015. október 19., hétfő

Őszi hűs

Nufi készül Edelénybe. Béla személyi igazolványát kell megcsináltatni. Kért időpontot. Addig berakott egy mosást.
Béla ebédeltetése és a kiteregetés rám marad.
Tegnap, amíg elmentek a templomba, nekifogtam a fürdőszobát villamosítani.
Szeptemberben a spajzig megvolt a kábelcsere, és ott elakadtam.
Így utólag minden érthető.
A fali fűtő és a gázbojler kéményéhez átfúrták a falat. A bergman csövet ott kivették, és simán hozzákötöttek  negyven centi kéteres kettős szigetelésű vezetéket, majd rávakoltak.

Ez még csak a kezdet. A következő szivatás, hogy nem abban a magasságban vitték a kábelt a falban. Jó kétarasznyi bontás után találtam meg a sarokban a bergmancsövet. Pont a gázcső alá esik.
Még levéstem egy keveset a mosógéphez a kötődoboz alá. Oda szerelem a földelt konektort. A földelés nélküli marad a borotvának, hajnyírónak. Arra jó.
A fürdőszoba másik sarkában feldrótoztam a behúzó szalagot, de a kisműhelyből nem tudtam megmozdítani.
Miért? Mert ott a kábelt már simán befalazták.
A következő lépés, hogy ki kell rámolnom a helyiséget, és végigvésni, dobozt beépíteni, és áttervezni,
Olyan ez, mint amikor ki akarod húzni a körte szárát, és jön a csutka is magházastól.
************
 Mellette párhuzamosan a favágásnak is haladni kell, és a gyümölcsszedésnek is.
Úgy tűnik, sokkal feszítettebb tempót diktál ez a két kert, mint egy munkahely.
A munkakezés nem percpontos, és nem zárja senki be az orrom előtt az ajtót.
A sötétedés tesz pontot a kinti munka végére.
Állandó figyelő szemek kísérnek. Hol a kacsák, hol a két nagy kakas.
Előzékenyen átadják a helyet, vagy a macska simul a lábamhoz.
*************
Apropó macska.
Tegnap Nufi videofelvételt készített magáról. Egy percnyi az anyag, de hol a kacsák hápogták össze, hol a macska nyávogta tele, hol az apja keltett zajt.
A macska viszonylag egyszerűen bezárható a padlásfeljáróba, de a madarak nem.
Valahogy megbirkózott a feladattal, de nekem a vacsorát - kukoricát a kacsáknak - a padfeljáró komorából kellett kihozni.
A macska pedig repült volna kifelé.
Bumm, a bokámnak.
Próbáltam visszabillenteni, és akkorákat koppant a cipőmön, mint valami pankrátor.
Csak kilógott.
Ezek után biztos megsértődik.
Át is szaladt Magdiék kerítéséig, majd pár perc múlva ott nyávogott, mintha mi sem történt volna.
 Este még szerkesztő programot néztem Ubuntura. Avidemux névre hallgatott. Az én gépem gyorsabb, azzal vágtam meg, és a 17Mbyte-os felvételt xvid tömörítéssel 4Mbyte-ra összenyomtam.
Ez a továbbképző tanfolyam dicséretére készült. Asszonyi pajtásom nemzetközi nyelvtanári oklevelet tanult össze 3 hónap alatt. A 'bizniszinglis'  a következő tanfolyás, és feltétele volt a 'fényező video' elkészítése.
Nufi mutatott párat a nyelviskola honlapján, mennyire igénytelen, és mennyire jó is van, de leginkább semmi kedve nem volt feltölteni a filmecskéjét.
Nem is kötelező. Írt nekik levelet, és eltekintenek a filmtől.
*************
Majd csinálok én valami filmfélét. Ha lesz rá idő. :-)