Budafoki séta

Szétszedtük a Trabit.
Imár a MÉH továbbítja a vaskohó felé az első autóm zömét.
Hiányzik?
Nem a trabant hiányzik, csak az az érzésem, hogy nem vigyáztam rá eléggé.
A szíve, azaz a motorja még holnap idejön, s a négy kereke is. Laci szomszéd elhozza.
De gondolom, az út érdekesebb.

Régen jártam meg ezt az utat, de mintha tegnap jöttem volna, s most vissza.
Amíg világos volt, addig Laci segített szétszedni, sötétedésre meg körbejártunk a gyerekekért, és a pihenéstől azonnal leragadni készült a szemem.
Még rácsörögtem Gézára, hátha lesétál a Villa utcába, de beteg volt. Erőm meg nem maradt meglátogatni.
Laci szomszéd fölöslegessé vált bútorait is kirámoltuk a lomtalanításra. Ott két megtermett úr érdeklődött, hogy hozunk, vagy viszünk, és ha jönnének a rendőrök, mondjuk már, hogy velünk vannak.
Hm.
A város monoton zaja most ismerős volt ugyan, de már felfigyeltem rá.
Közlekedni-bevásárolni vittem magammal kemping biciklit. No, nem ment már olyan jól, mint '94-ben. Illetve akkor még Tétényben szaladgáltam vele, de '97-ben még azzal jártam haza a Digitalból. A Borkő utcán váltó nélkül is felkapaszkodtam az akkor hepe-hupás vacak úton. Most inkább körbe mentem 'haza' a Kereszt utca felé.
Először úgy képzeltem, kiugrom vele Budaörsre az Auchanba, de úgy fújt a szél, hogy meggondoltam, és csak a Savoya parkig mentem.
Az antikvárium-turkálóban találtam két Fekete István könyvet, ami még nincs meg Nufinak, s egy síkkötés-hurkolásról szóló könyvet. Ezt találtam ki születésnapi ajándéknak.  Tudom, hogy még nincs elseje, de már most átadtam.
Egy nap volt napsütés, a többi szomorú-hideg.
Az Ibrik utcán felkapaszkodva még fáztam is. Nem is mentem fel a Kálváriáig, a Tóth József utcán visszagurultam a kerékpárútra, és hátul a felújított piac mögött jutottam el a Játék utcai vasúti aluljáróig.
Érdekes, máskor küszködöm az utcanevekkel, most minden jön azonnal.
Az is jól esett, hogy a MÉH-es srác felismert, bár Laci szomszéd jó ismerősük, ám más ismerős arcot nem találtam.
Voltam még Tétényben is az Aldiban. Laciékkal elautóztunk. A tétényi sorompó előtt új üzlet épült. Másfél éve még csak tereprendezés volt.
A Duna partra nem jutottam ki. Vagyis a Budafoki aluljárót felújítják, inkább visszajöttem a városházi aluljárónál. A volt csirkegyár előtt rendőrök álltak. Éppen senkit nem igazoltatak, de biztos arra készültek.
Csapongok, mert most kirándulás volt, ami nemrég még az élet. Olyasfajta érzés, mint leszerelés után találkozni azokkal a katonatársakkal, akiknek még volt hátra a másfél évükből. Csak hát akik ott zsonganak a városban, azok nem fognak 'leszerelni'.


   

driver és firmware csere

Két motyó helyreállítása után ma nem nagyon találtam a helyem.
A noteszgép vezetéknélküli hálózati 'kártyája' nem állt szóba a modem-routerrel, és a router pedig nem kapcsolódott az ISP-hez. A hálózati illesztőprogramból nem is az első, hanem egy második változat oldotta meg a gordiuszi csomót. Eztán pedig a javított firmware a másik dobozt.
Odakinn a kertben lefűrészeltem a szomszédba átnyúló gallyat a birsalmafámról, aztán az letöröttet is. A hátsó kertszomszédom csak hétvégi kuckónak vette a házat. Alig beszél magyarul. Tótul meg én nem, de már zavarja a kerítésen átlógó gally. Hát lenyisszantottam. No, nem rögtön ősszel, csak most, mert azt olvastam, hogy februárban, még a nedvkeringés megindulása előtt kell a fákat metszeni.
A kivágott almafa szomszédjáról karvastagságú ágat kellett eltávolítani. Persze még az is veszélyben van. Nagyon sok kéreg hámlott le róla. Pedig jó lenne, ha maradna almafánk.
Ezt a gombafélét meg állítólag le kellene drótkefélni róla, csak más sem csinálja, mert úgyis visszanő, és egy fát egy hétig kell sikamikálni.
Szerdán meg irány Budafok a trabit szétszedni, mert Laci szerint nem lesz eső.
Szombaton meg visszahoz a megmaradó alkatrészekkel.
Azalatt tuti kihűl a hátsó szobám, és két nap lesz, a felfűtés újra.
Mostanra meg levéstem a vezetéknek a falat, és be is kötöttem a kisműhely-szobát. Már csak a rendezkedés a feladat. Még tervezem a kettéosztását. Elég magas, sok a kihasználatlan tér benne. A jobb oldalon lesz mennyezet, és ahhoz tervezem az ácsolatot. A felső szintjét körbepolcozom, és alul marad a fehér asztal.
Abból is le kellett vágnom. Sajnos a költözésnél megrepedt a lapja, és a vaslába kitört. A csavaroknak új lyukat kellett fúrnom. A hátfal tartópálcáját is megkurtítani, de a pálcába menetet is kellett volna vágni.
Napokig kergettem a menetfúrót, de nem lett meg. Dobozostól szőrén-szálán...
Az olcsó készlet, a Tesco-s már hiányos. A sűrűmenetes megvolt, a ritka nem.
Szerencsére önmetsző csavarral gyártották, és megis beletekertem.
Na, és mikor kész lett, felállítottam, a tetejére átraktam a nagy tévét, akkor került elő a menetfúró, amit kerestem.
A japán tyúkok beindultak. Sok kis tojást szedtem össze, de még nem kotlik egyik pipi sem, addig gyűjtögetem. Most épp a tavalyi költő ólba raktam. Nem fog megfagyni, remélem.
Enni is finom volt.  A kacsákét bennhagytam a közös ólban. Talán ők ráülnek ott.
Totyogi, a néma kacsa külön utakon jár. Talán már meséltem róla.
A többiek a reggeli kieresztéskor körberohanják az udvart, és a kis medencében szerelmeskednek.
Nufi meg elkezdte sajnálni Totyogit, hogy ő más, mint a többiek, és elzavarják.
Hát a zavarás is a szerelemről szólt.
A nagyobbik gácsér, amikor utolérte, tudta, hogy lány, és a kacsa az kacsa. Ő is kapott a jóból.
Hát így telnek errefelé a napok.

Vizi séta

Tél 2

Tél

Ömlik az eső, és sötét van. Az utcai lámpát a nyári oszlopcsere óta nem tudják megcsinálni, Valami KH , mert felgyullad, aztán elalszik, ée ezek a gáztöltésű lámpák csak akkor indulnak be újra, ha lehűlnek. Melegen nem.
Nufival megkerültük a Bódva Komjáti szakaszát. A jobbparton felsétáltunk a hídig, majd vissza a balparton.
Közben csattogtattuk a fényképező gépet. Most kitettem a második fotót. Nekem tetszik.
Készítettem még a víz alá került Méheskéről is, de most nyikorog a nyakam, és nem megy a gépmellett-ücsörgés. Nem öt perc megvágni és tömörítgetni.
Az öregedésem az oka biztos, de megnéztem egy sorozatot a tévében. A Csak színház és más semmi.
Na jó, a második részről lemaradtam, de majnem az összest jelenti.
Nufi mesélt nekem egy tanfolyamról. Járt forgatókönyvíró suliba, és ott a mindenkit mindenkivel összehozni játék a szappanoperák módszere volt. Ezeket kerestem meg ebben a sorozatban, és végre valami olyasmit látok, mint az elektronikában.
Hogy működik. Még jó, hogy nem akartam orvos lenni, mert akkor biztos mindenkit boncolni akarnék.