Hóban a Bódva

Ne mutasd a gyerek arcát!

Ez a gondolat járt a fejemben, amikor egy nagyon mély gondolatokban vergődő színésznő ölelt magához egy kisfiút.
A gondolat filozófiai mélységből, narrátorral alátámasztott mozgókép, és a gyerek ennek nem része. Nem lehet része, mert ő még nem tud hazudni. Ennyire mély átlényegülésre még nem alkalmas.

Önszabályzás

Rászoktam a játékra.
A számítógépeim elmennek aludni, vagy kiléptetik a felhasználót, ha nem foglalkozom velük. Ez a tamagocsihatás vett rá, hogy dvdírás vagy kivárandó folyamatvég miatt a spider-pók vagy az admirálist játsszam, ha vvin alatt dolgozom. (Megállt a dupla v billentyűm)
Ez már odáig fejlődött, hogy este lefekvéskor tovább megy a fejemben a játék, és úgy alszom el.
Tegnap és tegnapelőtt egy bácsi fényképeit mentegettem le a félhalott merevlemezéről, és utána DVD-re égettem. Mintegy 9 DVD anyaga. Több év munkája, és van közötte olyan is, ami engem érdekel. Például a 2010-es árvíz itt Komjátiban, Szentandráson, meg Bódvarákón.
Persze van más megoldás is. Ha végigkutatom és kikapcsolom az energiamentő beállításokat. Akkor mást is lehet közben ekecselni, és ha a folyamatjelző eltűnik, vagy az íróeszköz kidugja a nyelvét, csak akkor visszatérni a géphez.

*********
Elfogyott a szabadban tárolt fa.  A tyúkól oldalán és a füstölő butykájában volt egy nagyobb mennyiség, és azt tüzeltem el december-január havában javarészt.
Tegnap már a fáskamrából hoztam. Olyan egérhúgyszagú a tüzelő, mintha beleszagolnék az ötliteres befőttes üvegembe, ahol régen a fogott egereimet tartottam. Na jó,abból már kimostam, és ki is szellőzött.
Azért zavar igazán, mert 10 macska is várja a reggelt-ebédet-vacsorát a teraszon. Nufi már több kilósra hízlalta őket, kilépni botlásveszélyes a konyhaajtón, mert mozog a macskaszőnyeg már a széles küszöbön.

A fagyott baglyot Péter háza háta mögött találtam. Gondoltam, jó lesz  macskáknak, de nem kellett. Odaadtam a szomszéd blökinek. Ő legalább örült neki.

Hová tűnt tízezer forint?

Péter adott fel egy rejtvényt tegnapelőtt, és akkor nem fejtettem meg. Itthon lerajzoltam papírra, és azóta nem jut eszembe, hol vitt el tévútra. Megpróbálom leírni, hátha kiugrik a baki.

A játék egy adásvétel.
Eladja nekem a kiérdemesült VW-jét háromszázezerért. 'Megírjuk' a szóbeli szerződést, és úgy egyezünk meg, hárman fizetjük ki. Nufi, Béla és én.
(Ez itt már a ködösítés, de biztos szerepe van a figyelemelterelésben.)
100-100 ezer forint jut mindenkire.
Péternek eszébe jut, hogy túlárazta a csotrogányt. Lejárt a vizsgája is, hát odaad Krisztinek 50 ezret, ossza szét közöttünk.
Az asszony elhozza a három tízezrest, és a huszast, de csak tízet-tízet ad mindenkinek, mert a huszast nem váltotta fel. Az megtartja.
Tehát mennyibe került ez nekünk?
Fejenként 90 ezerbe. De hol van az a tízes?
Nem tudom jól leírni, mert ha otthon marad 250, meg Kriszti hazavisz 20-at, akkor háromszor 90 az 270 ezer.

Tudom, hogy ez az elmondásban elrejthető logikai bukfenc, de biztosan így működnek a reklámok, a biztosítók, és a kereskedelem zöme is.

*************
A tegnapi bejegyzésemhez mellékelt képen a műszerelőlap háttere volt a számolócédula.

*************


Egyébként meg volt egy jó kis Attilának való történetem.
Rám bíztak egy minihifit. 
Hazavittem, nekem mindent csinált. Rádió szólt, CD olvasott, nem recsegett, stb.
Szétszedtem, itt-ott megolajoztam a CDlejátszó megfelelő pontjait. A hangszóró vezetékét újracsupaszoltam, és járattam, majd elmentem megkérdezni, mi a panasz?
Nem szól.
Szerintem szól. A távirányítóját később találtam meg a szatyorban, abban valóban elemet kellett cserélnem.
A megbeszélt időben - melyet jeleztem, hogy el fogok felejteni - nem vittem vissza. Az az időpont nekem a Béla etetésével esik egybe. Ha Nufi tanít, akkor én reggeliztetek.
Vártam, és éreztem, hogy itt valami nem kerek.
A kütyüért érte nem jöttek, hát csak hazavittem.  A kérdésre, hogy mivel tartozik, mondtam, hogy semmivel.  Tanultam Nufitól, hogy az első munka- ha nem kell hozzá anyag - bemutatkozás. Ingyen van.
Az nem jó.
Erre mondtam egy összeget, s visszakérdeztem: Jó lesz?
Meg akarta felezni.
Erre elbúcsúztam.

Mondtam is Nufinak, hogy jó a módszere. Kiismertem egy embert, és nem előítéletből kerülöm ezután sem.

Felsőbbrendűség

Azt hiszem, akkor van igazán nagy baj bennem, ha hosszabb időn keresztül azt hiszem, valamit sokkal jobban tudok másnál.
Most ugyan máson vettem észre, mielőtt magamra vonatkoztattam.
Csúnya dolog.
********
Itt elvesztettem a fonalat, és nem is tudom folytatni. Inkább csak jelzésként hagyom meg a bejegyzés elején.
********
Minusz 18 fok volt reggeliosztáskor. A macskák csak addig esznek, amíg 'füstöl' a kaja, aztán amint megfagy, már nem is érdekli őket.
Időről időre vissza kell hozni, és mikrózni, ha nem akarok tízszer annyit kidobálni.
Nufinak nem tetszik, hogy ugyanabban a mikróban... de hát az edényt kimosom, és annak is csak a talpa érintkezik a mikrosütő tányérjával.
Mindegy. A fontos, hogy a macskák elég jól elvannak.
A fekete hercegnő nem alszik a többivel.  Ma fedeztem fel, hogy a pinceszellőző lyukán macska alakú üreg van. Szerintem ott éjszakázik. Reggelihez is késve jön elő.
A kisebbik feketeség pedig lassan utoléri nénjét méretben. Nufi már téveszti is őket. Együtt kell látni, akkor biztos a személyigazolvány. :-)

Belekezdtem a kínai tápom bedobozolásába is. Egy analóg műholdvevő dobozába fúrtam és csavaroztam fel a paneleket és a trafókat. Az előlap lesz a legnagyobb kihívás. Aiwa video fedlapjából vágom ki a potik és a banánhüvelyek fészkét, és előlapnak plexit szánok papírra írt vagy nyomtatott feliratokkal. Ez még később dől el. Most a kezelőszervek rakosgatásával bíbelődöm, meg a lakatos munkával.