2017. május 31., szerda

Sok egyforma kattintás

Hol a program kukiját kell engedélyezni, hol egyéb veszélyre figyelmeztetnek. Folyamatosan az életemet kell féltenem, mintha minden lépés előtt megjelenne a retinámon, hogy milyen baktériumok vannak épp a levegőben, és ha lerobbant a szervezetem, akkor miféle kínok között múlok majd ki a hatásukra.
Kedvem volna már visszatérni a jó öreg 8 bites Enterprise128 gépemhez, mert azon ilyen figyelmezetés nincs, csak lefeljebb egy áramszünetkor elvész a begépelt szöveg.
Persze kényelmesebb vagyok, semhogy ilyen visszalépésre szánnám magam.
Pedig volna pár vonzó tulajdonságom a régi (8 bites) életemből.
Tegnap előtt kapcsolóért kerekeztem le Szendrőbe. Visszaútnak Martonyit választottam. Nem éreztem túl jól magam, ezért nem akartam Rakaca felé kerülni. Hosszúnak tűnt az út, meg már voltam is arra. Ez meg torony iránt hegynek fel.
Sajnos az okos órám kimerült, mire az érdekesebb tájra jutottam. Még a Rakacai tó mellett feltette az áthúzott elem ikont. (lemerült az akkuja)
Némi kérdezősködés után a temető mellett felkutyagoltam a hegy lábára, és bevetettem magam az erdőbe. Keveset ülhettem rá, leginkább toltam, vonszoltam a bringát, és szakadt rólam a víz a csúcson. A másfél literes palackom felét már kiittam.
Rákót céloztam (volna) meg, de ott a hegytetőn a fák között nem látszik nagyon semmi, hát a jobbra tartó keréknyomon kezdtem leereszkedni.
Az új gumi jól vizsgázik, az agyváltó 7-es sebessége rossz, de lefelé a kontra és a fék együttműködött. Visszanézve megdicsértem magam, hogy rá mertem ülni, ám az első völgyig nem kellett sokszor leszállnom. (jó meredek) A keresztben fekvő vastagabb fatörzseket kellett, vagy a nagyobb tócsákat kerülni.
A völgy alján derékig érő csalánba érkeztem. Rövidujjú trikó, rövid nadrág. Jó kis csihány-puhi lett belőle.
A völgy szemben  meredek fallal fogadott. Inkább ereszkedtem jobbra a keréknyomban. Mindenhol fel lehet fedezni, merre dolgoztak az erdészek, favágók.
Mikor már sokat ereszkedtem, és mellettem balra kisebbnek tűnt a 'fal', átvágtam rajta, és aszfaltútra bukkantam. Jobbról egy kombájn, a háta mögött sárga busz.
Jó, megnézzük, melyik út lesz. A buszon Barakony felirat. Még pár száz métert mentem, majd megfordultam. Nem sokkal Szentandrás fölött jöttem ki az erdőből, csak egy kanyar takarta a templom-dombját.
Onnét már egyszerű volt hazajutni.
Röpke négy óra volt a kirándulás bevásárlással együtt.
Kár, hogy fényképező gépet nem vittem magammal. De talán megismétlem, és akkor feltöltött órával és fényképező géppel megyek.

2017. május 24., szerda

Agyváltó

Nem a fejemet akarom cserélni. Ez már kitart, amíg élek. Utána meg megy a bontóba.
A kerékpárparkom tavaszi karbantartásáról akarok írni.
Nufi új biciklijén az agydinamó kicsit recseg. De már a vásárlás előtt a kiválasztás körülményei miatt döntöttem egy agyváltós kerék mellett. A régi Csepel bringájában szétszedés nélkül is tette a dolgát eddig, bár senki nem használta a váltókart. Most a kíváncsiság belekergetett a felújításba.
Rendeltem első kereket az agydinamó miatt, és hátsót agyváltósat.
Már kijelöltem a zöld bicajomat átépítésre, ám megtorpantam. Az annyira jól összeállt már, semmi értelme keleket cserélni rajta.
A mustársárga - valaha orosz verseny - lett a szerencsés kiválasztott.
Az első kerékhez kicsit feszíteni kell a villát, de belement. Kb. egy hónapos gumimat is hamar átraktam.
A hátsó már nagyobb átalakítást jelent.
Le kellett venni a váltót, szétszedni a láncot. Rövidíteni. A hajtókart levenni, mert a fogaskereket megfordítottam rajta. Ez még az eredeti 51 fogú orosz. Javítható, cserélhető,
A középső tengelyben jókora árkok, a perselyében a gyűrött golyókosár, mint a Favoritban volt. Szerencsére még kettőt találtam tartalékot.
Ha nem lett volna délután nagy zuhi, elgurultam volna Szendrőbe venni. Így szó szerint megúsztam.
A hátsó kerékhez jobban szét kellett feszíteni a vázat, de ide is befért a kerék. Csak a lánc nem.
Le a kerék, a fogaskerék megfordítva már jó lett. (Mint egy teáscsésze alátét, kb annyira kunkorodik fel a fogas kapaszkodója, szerencsére csak egy rugót kellett levenni hozzá.)
A markolatváltóhoz majd meg kell kurtítani a fogantyút, és mivel kontrás, eltávolíthatom a hátsó peremféket, bár ezen még gondolkozom egy kicsit. Lehet, hogy marad mind a három fék. Úgyis ezzel húzom az utánfutót is.
Még nem tettem fele köröket, mert az eső erről lebeszélt. Talán később egy kicsit. Az agydinamóhoz is másik kábelezés kell. A kontrához is alkotnom kell bilincset. Számítógép hátlaptakaró lemezből lesz.
Ha holnap nem esik, egy Martonyi túra, vagy Szendrő - pl. új lánc és  tartalék golyókosár beszerző körút. - álmaimban már megjelent.
Buktával a napot!

2017. május 21., vasárnap

Vasárnapi kistúra

Nufi új bringájára feltettem a kosarat és a fényvisszaverő vackokat az első kerekére. Sok értelmét nem látom, inkább súlynövelő, de ha már kötelező, akkor legyen rajta.

Próbaútnak kinézte asszonyom a FB-n Perkupát. 12km.


 Van ott a fagylaltoshoz közel egy új talponálló, és reklámozza magát.
Nem voltam éhes. Azért három gombóc fagyit betoltam. Az nem kaja, csak édesség.
A kosár nem  üt el nagyon, bár első kerékre tervezték, simán felrögzítettem hátra. Az oldalára pedig a kis pumpát tartóstól.
Hogy ne légyen unalmas, most a Favorit bringát kaptam a lábam közé. Ronda nyikorgással tiltakozott végig az úton, és a jobb oldali klipsz is eltört. Bár az nem most, csak ma azt is helyreállítottam.
A nyikorgás a középső tengelyből jött. A hajtókar tengelye két golyókosárban forog, és a kosár ment szét. Szerencsére nem kínoztam sokat, sem a tengely, sem a persely nem rágott be. Kapott két új kosarat golyóstól, és ismét halkan forog.
Még megkerestem a klipszeimet is. A fém más rendszerű, de volt műanyag is. Az már szépen illeszkedik. Sötétedésig az egyiket cseréltem ki. talán holnap a másikat is. Bár édesmindegy, mert nem zavar a kétféle.
Délutáni utunkon is volt szél, de estére nagyon megerősödött. Csak itt a Táncsics utcán tettem pár kört. Nem űztem meg javítás után a járgányom. Hátha holnap jobb idő lesz!
Lehet, hogy azzal megyek Becskeházára harangkötelet cserélni? Most nem kell sok szerszám. Elfér a Favorit csomagtartóján is. Inkább az áttételei nem túl kényelmesek a kaptatón. Lihegni fogok az templom ajtó előtt, mint a kutyák a napon.


2017. május 18., csütörtök

Bringás bejegyzés

Tegnap már meglocsoltam a paprikákat és paradicsomokat. Eddig a természet fürösztötte naponta.
Meghalt egy bácsi az utca végén. A ház végéből láttam eddig, hogy mozgott. Nagyon szép kertet műveltek a feleségével. Halottak napjára tudták időzíteni a megfelelő virágokat. A fáik is szabályosak.
Bezzeg az enyémekről csak a száraz gallyakat távolítom el, s azt is csak akkor, amikor már kilombosodott, és biztos vagyok az élettelenségében.

********


Tegnap beavattuk Nufi új biciklijét. Becskeházáig feltekertünk, majd vissza. Még szoknia kell a magas ülést és a leszállást is gyakorolni, de szerintem élvezi a kényelmes hajtást és a váltó adta előnyöket. A gyakorlás pedig meghozza a biztonságérzetét is.
Legalább én is előhúztam a Gepidámat. A balesetem óta nem nagyon húzom elő. A legkevesebbet hajtott bringám.
Hozzátartozik az igazsághoz még valami. A középső tengely kottyan. Az aluminiumvázban nem lehet még méteres hosszabbítóval megtoldott szerszámmal sem eléggé meghúzni a perselyt.
Most azon jár az agyam, hogy egy régi perselyt bevagdosok úgy, mint a menetfúrókat készítik. Aztán ráhegesztek egy jókora T kart, és úgy járatom meg.

Csak a menet (beirdalás nélkül) megszorul, és hiába olaj, hiába törölgetés, hiába más taktika. Menetfúrót nem rendelt nekem hozzávalót egy bringajavítós "cég" sem Budafokon.

De a szürke bingát is megkergettem tegnap. Visszacseréltem a régi váltót felújított műanyagkerekekkel.
Nem is hozott meglepetést, hogy mire a hegy alá értem, egy gumipók rátekeredett a racsnira, majd kiforgott a felső műanyag lánckerék tengelycsavarja, és kipergett a görbealátét.
Naná, hogy fordulhattam vissza krosszozás nélkül.

Ja, és egy ilyen görbealátétet sem leltem meg itthon. Kínomban újra cseréltem váltót a most használatos 7 sebességre tervezettre. De legalább most a kivett láncszemekkel sikerült ugrásmentessé tennem. (csak el ne kiabáljam!)

**********

A hét végén megyek Miskolcra. Veszek pár dolgot, és megcserélem a kemping bringáimat is. A kéket idehozom, és a pirosat hagyom ott anyuéknál. Már ráfér itt-ott némi igazítás. A piros pedig kapott jó hosszú nyeregcsövet. Ha minden jól megy, a kéknek is szeretnék, de első sorban a hátsó agyat kéne már szétkapni, kimosni, megzsírozni. Biztos nem volt már tízen éve.

2017. május 12., péntek

Félig tele vagy félig üres

A megvezetés mondata. Ami félig van, az nem tele és nem üres.
Származék. Egy folyamatban mutató lehet. Mégis sántít. Ha valami tele van, abba nem fér semmi, s ha valami üres, akkor a teljes üreg szabad benne. Az űr kitölti.
Megint elhajtottam egy kereskedőt a telefonos nyaggató fajtából. Nufi szánja őket, én meg mérgelődöm.
Hamar elköszönök  udvariasan, hogy nem fogyjon a számlája és a munkaideje értelmetlen zaklatásommal. Minél több ember hessenti el magától, annál hamarabb kereshet másnak is hasznos tevékenységet.

********
Kaptam Nóritól megint palántákat. Már földben várják az esőt. Paradicsom és paprika. Holnapra biztos lekonyulnak, de remélem, kibírják a sokkot.



*******

Vateráztam magamnak használt agyváltós kereket.  Még nem tudtam beépíteni, mert a váltókar és az agy oldalán a mozgató mechanika nem járt hozzá. Azt külön kellett hozzá rendelnem. Már csak a jövő héten kerül be a bringámba.
Közben elbizonytalanodtam, melyikbe is.
A sárga teherbiciklimbe szántam, csak az most szépen összeállt. Tegnap megfúrtam a vázat, és külön furatba helyeztem át a kosár tartórúdját. Eddig együtt volt a sárvédő-merevítővel. V alakú kerítésdrótból alkottam rá. Nincs határozott mérete, és amikor megterheltem a csomagtartót 50kg-os cementes zsákkal, mindig elmozdult és besúrolt a kerékhez.
Még számba jöhet a zöld bicajom, bár annak is jó a kereke. Duplafalú, és hosszútávon kipróbált járgány. Miskolcra azzal szoktam elmenni.
Még kaptam pár napot eldönteni.

*******