Lapát, kaszát!

Ezt a káromkodást még a Miskolci Nehézipari Egyetemen tanultam Bollobás tanár úrtól. Alkalmazom is érzékeny fülű környezetben.
Most viszont a kaszával volt két barátkozós napom.
Miután kétszer is eltörtem a nyelét, pedagógushoz fordultam. Megkértem Ferit, mutassa meg, hogy is kell ezt csinálni.
Megmutatta. De a legfontosabbat is. A csavaros rögzítésű kaszabilincs egy szem szamócát sem ér.
Jánostól kaptam másikfélét, és keményfából faragtatott Feri velem éket. Addig vertük a helyére, amíg már nem mozdult meg. Utána vízbe mártottuk, és azóta nem törtem el egyszer sem.
A fogás is fontos! A bal kezem 180 fokkal meg kellett fordítanom, és így a jobbal rántok rá, azaz ami nekem nem állt kézre, mert balos vagyok, most így fog beidegződni.
Kisebb energiával, szinte nem is lihegve vágtam le a nagyját az udvarnak.  A korábban kezelhetetlennek tűnő lefeküdt füvet is.
Ma már ugyan nem voltam sztahanovícius hangulatban, meg a harangidőzítőt is kivallattam. Este nyolckor még nem kapcsolt be, de holnap reggel 5-kor be fog.
Ezt is gyakorolni kell.
A vadkörteültetvényem is kigazoltam, és a 22 után a 33-ban is kipróbáltam a kaszamozgatást. A kukoricás helyét már fűnyíróztam a múlt hónapban, de két virág (gaz) ellepte rendesen. 10-12 perc alatt levágtam. Kezd megjönni az önbizalmam.
A kasza szarvát, vagy fogantyúját - nem tudom még a szakszavakat - szorosra ráspolyoztam először, hát meg is repesztette a nyelet hosszában. Csak pár centit, de jobb a békesség. Tovább igazítottam, és most ragasztóval raktam bele. Holnapig rajta hagyom a pillanatszorítót.

Rápróbáltam egy Sokol 403-ra az új generátorom jelét.
Nem az igazi. Nem a generátort hibáztatom, hanem a közép hullám minden kompakt fénycsőből eredő zajt összeszed. Igaz, a hosszú hullám is.
Szinte biztos vagyok benne, hogy a kapcsoló üzemű tápja is meggórja a rádiót. Biztos azért van modding a jutubin. 50Hz-es tápot dömöcköl bele egy tulaj a dobozába. No meg optós leválasztást csinál az USB csatlakozójára.
Ez utóbbi egy csöves készülékné lehet hasznos.

Elolvastam még Attila bejegyzését az ajtóberakásról. Mintha magamat látnám egy-egy új munka előtti pánikomban. Vajon összejön-e a megoldás?
Aztán átbillen valami, és nekikezdek.

Szombaton ellátogattunk Perkupára

Megnéztük Erikát. Integetett a hintóból. Itt a filmecske róla.

Volt műsor is a református templomban. Az udvarra telepítettek kivetítőt. Sajnos nyári napon ebből szinte semmi sem látszott.
A templom dugig, a templomkert szintén. Bélával lehetetlen volt bejutni. Még az eső is besegített. Hamar visszafordított.
Nem jöttünk egyből haza, Nufiék sétáltak a faluban, én meg kiültem a templomkert elé a patakpartra. Hallgattam a kihangosított éneket. Legalább nem volt a sok mókamester zavaró szövege aláfestésnek.
Pár perc múlva a polgármesterünk is kijött a tömegből egy cigarettát elszívni. Vele beszélgettünk Komjáti fejlesztéséről, a vízművek, a kultúrház, a fedett busz és vonatmegálló építéséről. No meg arról a két három gazdáról, aki hagyja összedőlni a házát, pedig ebből kettőnek kőműves a szakmája is.
 

Fából vaskarika

Attilának villanyos műhelye van, én meg fakaput javítok.
De ennél  találóbb a cím. Valóban keményfából vágtam ki koronafúróval két centi vastag alátéteket. Kapupánt csavar alá.
A régi összekötő léc kézzel lemorzsolható lett a kapuszárnyakról. A kapupántot ki lehetett gombolni a függőleges lécekből. Na nem mindet, de a régi fa engedett.
Szétcsavarozni is művészet volt. A csavar végét elverték laposvágóval, nehogy leessen. Zöld festékkel lefestették a rozsda ellen is.
Kis satut fogtam rá az egyik oldalon és azon dugtam át keresztrudat, az anyát így is rángató mozgással lehetett megindítani. Érdekes módon egy sem szakadt el.  Mind lejött.
Most jönne a lényeg. A kereszttartót új fára cseréltem, ám a meggyengült függőleges elemekben nem bíztam meg, és nagyobb terhet sem akartam az tartó oszlopára fölöslegesen, és az új kapupánt csavarok is véknyabbak az eredetinél.
Erre jött az ötlet a keményfa alátéttel. Így a régi fa friss fák közé satuzva talán tovább bírja. Mondjuk, amíg élek. Akkor már elégedett leszek.
Felülre pedig mégis került tetőléc. Nagyobb hibákat találtam, többet kellett takarnom.

 Ez volt az első nap vége.

 Odalenn a karikák.

 Így néz ki szemből.

 Valamiért megismételtem a képet. Biztos nagyon jó volt.

 A második nap eredménye. Immár két léc kicserélve.

 Egy kicsit közelebbről.

 A morzsalék és a szerszámok.

Íme kívülről.
Ilyen lesz a másik szárnya is.
Ha pedig kész, akkor oszlopcsere és a két oszlop közé a földben egy vasbetonsáv is lesz.
Nufinak tetszik ez a zöld szín, tehát zöld lazúrt kell rákennem.
Akkor nem lesz ennyire feltűnő a patkolás. Igyekszem a ház jellegét megtartani.

Este még a kis haranggal akartam foglalkozni, de Gizike nem szerezte meg nekem a harangláb kulcsát, mert a néni kórházban van, aki őrzi. A lányát meg nem akartam zavarni este hét után. Láttam, hogy itthon a fiuk. Mit alkalmatlankodjak?

A héten még volt egy fontos feladatom. Ferinél rázott a daráló.
Villanyszerelési hiba. Úgy sikerült neki bekötni a konnektort, hogy hosszú vezeték végén villásdugóval csatlakoztatta a hálózathoz. Azt pedig kétféleképpen lehet csatlakoztatni a dugaljba. Az egyik módon kimegy a védőföldre a villám, a másik irányban nem.
Először leütöttünk egy földelő szondát a daráló mellé és meg is locsoltuk. Azután átfűztem a rendszert, hogy mindkét irányban a védőföld védőföld maradjon. Ja, azt nem mondtam, hogy lóg még rajta két lámpa is kapcsolóval.
A kapcsolón szerencsére nem volt megérinthető fémalkatrész és a lámpák is fejmagasság fölött laknak.

Megérkezett a műszerkém is Kínából, de annak másik bejegyzés írok, ha már minden csínját-bínját kitanultam.
Eddig még okosabbnak tűnik, mint én.

Kutaszkodtam megint

Visszafelé haladva az időben, vagy pille módjára az események között repdesni az én világom. A rend még nem született meg a fejemben, de talán soha nem is fog.
Péter ma bekukkantott, hogy húzzuk ki a kútjából a hat éve beesett vedret. Igazi KUTaszkodó lettem a macskás (bal)eset óta. Sikerült.
Olyan vagyok, mint a kisfiúk között a labdatulajdonos.  Őt mindenképpen beveszik a focicsapatba.
Nekem volt kampóm és lámpám is.
Na jó, nem lovagolok tovább a témán. Sokadik húzogatásra beleakadt a kampónak hajlított vasdrót, és napvilágra került a régi szerszám.
Locsolásnál már akadály lehetett a nyári alacsony vízállás miatt.

Meg kellett igazítanom a fehér FSC notebookban a processzort, mert nem akart dolgozni. Megártott neki a meleg.

Megjött a két Borbola könyv is. A Tutanhamon számadó -t végigolvastam egy szuszra. A Magyarok istenét még nem.
Ez még nem jelent alapos olvasást. Első átfutás csak. A Gardiner transzliteráció nyomán született értelmezés mellé még az elején felvázolt egy másik lehetőséget is,  Kidolgozásra alkalmas, ám van annyira nehéz olvasnivaló, mint Fejes Pál epigráfus könyvei. Csak azért is tömöm vele az agyam. Ki kellett irtani belőle az Orion tévés kudarcom logikáját.  Bár nem tudom más vonalon folytatni, mert szétkötözgettem az eltérítő tekercsét, és a szakadt fojtókat mindenképpen újra kell pedernem az összerakáshoz.

Aztán jöhet holnap egy kis kaszálás. Bár mára terveztem, de jó indok volt a kút a mai pozitív élmény kipipálására.

Nufi kiöregedett telefonja helyett talált a Vaterán újnak árult 4s verziót az almák közül. Nyomoztunk, mit is jelent az S betű, meg van-e errefelé 4G lefedettség, aztán visszatértünk a kereskedőhöz. 50db-ot hirdetett meg akcióban 19 ezerért darabját. Külföldi beszerzés 3 nap plusz posta, nagyjából öt nap alatt a boldog tulajdonosnál a kütyü. Csak előreutalással.
Nufi kiszúrta, hogy nincs visszajelzése egy sem. Akkor nem kell.
Jó, de én ráeresztettem egy kérdést, hajlandó-e utánvéttel feladni, mert ha jó az áru, kifutott termék raktáron maradt sorozata, akkor akár beteheti azt a pénzt, és én megrendelem.
Kitért, hogy nem illik bizalmatlannak lenni.
Csakhogy ez kereskedelmi mennyiség. Öt napra meghirdetett akcióban közel egy millió Ft, ha mindre talál vevőt. Nem ismerem a margint, de a kereskedők nem szívbajosak, biztos a másik felét megtartják.
Ez azért már megér egy kis befektetést, ha komolyan gondolja.
A garanciára feltett kérdésre : 'beszállítói garanciát' ír.
Kettővel mögöttem már lecsalózta valaki finoman. Ma pedig újra megnéztem a Vaterán a 'termék'-et. Eltűtnt.
Nem érdekes?
A Vaterán nincs pénzvissza garancia, csak felhívják a figyelmét a vásárlónak, ellenőrizze az eladót.
Már nem volt hová beidézzem a szabályzat szövegét. Ja, és nem csak a telefonjait vette le, hanem az órákat, és a harmadik hirdetett motyóját is, amit nem jegyeztem meg.

Szerencsénk volt... mondhatnám, de Nufi orra szagot fogott, én meg a magam módján értelmeztem a szagot. A visszacsatolás a rendszerben pedig igazolt.

Már csak ezt a meleget kell belaknom, mert inkább így éjszakára indul el az agyam, nappal csak szédelgek.

Második harangszó

Nufi rövidesen megy a templomba. Én meg folytatok valami befejezetlen és befejezhetetlen mókát.
Edit telefonja megkukult. Csörögni hajlandó, de beszélni nem. Egyenlőre töltőbe dugtam a két akkuját és holnapig hagyom rajta. A 24 órás töltés megmutatja, mire lesz még jó. De nem ettől áll el a szava. Elemről sem működik.
Egy nap haladékot kapok rá így.
Tegnap meghegesztettem a gáztűzhelyünk eltört rácsát. Szép nem lett, viszont nagyon ronda.... hogy a mai szóhasználattal éljek.
Ez a vasbigyó tartja a láng fölött az edényeket. A régi tűzhelyen még öntöttvas, azzal, ha letörik, nem is tudtam volna mit kezdeni. Ez meg hajtogatott, ponthegesztett motyó.
Harmadik nekifutásra a János hegesztőtrafójával sikerült odataknyolnom. Az én hegesztőmön elszíneződött tekercs mutatja a túlterhelés nyomait. Kár volt kölcsönadnom.
Pedig még most jön a komolyabb munka. A leendő kapuoszlopok vasbeton vázát összevarrni, meg a felnikre a vasakat. Azokból lesz a fatároló betontuskó alapja és a kapanadze generátorom földelése.

 *********

Abbahagyom a tévéjavítást. Értelmetlen kerülgetni a lakásban, mert még az anyagköltségre sem költenek a tulajok, és csak az időm megy vele, miközben a gaz már hónaljig ér, és a kinti terveim is csúsznak-torlódnak hátrébb.
A begyűjtött ó tévéimet veszem elő, ha mégis kedvem támad lubickolni a múltamban.
Sőt, még a favágás is rám vár.
A nagykapu keresztdeszkázása is.