Kos hava

Hát nem gyönyörű a természet?

Íme a mocsári gólyahír közelről.

Még virít az ibolya is.

Szomszédasszonyommal, Magdival kimentünk a Bódva partra medvehagymát keresni. Azt ugyan nem találtunk, ám több kaland is esett közben.
Az első, hogy a jobbik biciklije leeresztett, hát a nagyon repedt futófelületű montival indult el.
Nekem a Bódva hídra kanyarodáskor sikerült akkorát belelépni a pedálba, hogy elfordult a hátsó kerék. Tolhattam vissza a bringát.
Nem húzva az időt, átpattantam a távolsági bringára. (A mustársárga, ha valaki olvassa a naplómat, ismeri az orosz versenybringából készült járgányomat.)
Tegnap visszaállítottam a szaladgálósat is. Most jobban meghúztam a kerekén az anyát.
Elmentünk a Bódvarákói vadászházakhoz, mert Edit azt mondta, hogy ott a mocsárnál van medvehagyma, de már leégették az aljnövényzetet, semmit sem találtunk.
Visszafelé meglátogattuk még a vadkörtefát is, és ott lőttem a ...

gólyahíres fényképeket.
Itt lyukadt ki Magdi kereke, tehát innét már az apostolok lován kocogtunk haza.

Ezt meg a vadászháznál.