gomba

 Attila megint elgondolkodtatott.

Pont egy állásról beszélt, vagy álláspontról, mert nem mindegy. 

Kicsit körbejárom a sajátom is. Sajnos egy hivatkozásomhoz nincs meg az eredeti, hogy hol és kitől hallottam, de a lényege itt motoz a fejemben most is.

Biológus, talán a Pasztőr Lajos legendája, hogy vírusokat tenyésztett petri csészében, és vagy szabadságra ment, vagy csak egy hét végére hagyta magára a laborban,.. de a vírusai mind elpusztultak, és a helyükön gombatenyészetet talált.

Ez ugrott be a Papp Lajos bácsi előadásából, amikor meghallottam, hogy a napi több órás séta... hát még ha az őszi erdőben nem csodát tesz, hanem a természet védelmét nyújtja a civilizáció (egészség) rombolásával szemben.

Ezt még oda is biggyesztettem az írása mögé, de ezzel még nem fejeződött be a mondanivalóm. Vagy inkább ezzel kezdődött.

A vírusokról most szépséges animációk, tudományos előadások és írások és sugalmazások és reklámok és viccek is terjengenek. Ezekből építem a magam mozaikját, ami nem puzzle. Nem összeilleszthető elemek egyszer volt, és szétszabdalt valóságát kell kiraknom, hanem a saját ízlésem szabja meg, kiket-miket hallgatok-nézek-figyelek.

Az öreg szívsebészt nagyra becsülöm, és nem ma kezdtem az előadásait keresni. 

Lenkei Gábort is rendszeresen megkeresem a jutubin, ahogy Gődény és Pócs Alfréd is mély nyomot hagyott a hiszti kezdetén bennem.

De nem csak az egészségről akartam tudni, hanem rábukkantam Zsoltra is, akinek a másik nevét nem tudom, csak ázsiába szakadtam nicken vlogol, és valami hasonlót csinál, mint Szendi Gábor itthon. Nemzetközi szakirodalmat bújva tájékoztat az orvosi szakma legújabb felfedezéseiről. A c19-ről a legtöbbet, és igazi pedagógus módjára  nem a szaknyelvi felhőkből dörren le, hanem zsargonjukat lefordítja nekünk, kívülállóknak.

Annyira azért nem Szendi Gáboros, hogy ő nem matematikai módszerekkel ejti ki a hamis információkat, de a 'sejtméretű világban otthonosan mocorog'.

A politikai háttér feltárásában Drábik János és Bogár Laci (Talán nem sértő, mert szeretem az agymenéseit) után egy fiatal borsodból brit területre települt emberke is segítségemre van. Ő szkeptikus kerekasztalnak hívja magát a jutubin és az odisszén is.   (A helyesírásom direkt)

Őt először csopoprtnak hittem, pedig magányos 'harcos' .

Bár nem szorosan ide tartozik, de Tomcat (Polgár Tamás) kanadai élményei is és egy kamionos fickó Kanadába települt élete is ad valami képet a világ túloldaláról.

(USA-Kanada kamionnal a nickje)

Itt a világ közepén Komjátiban pedig ősz lett. Ma már  megtömtem rőzsével a kályhát, mert hűs lett a szoba.

(A képen a mai szerzemény. Holnapi ebédnek szánom)

esik

 Így a nyári reggelen a nap átszúrja sugarait ferdén a felhők alatt, de a húsz fok hűsnek tűnik.

Vasárnap van. Nufi délelőtt templomba fog menni. Tegnap is volt. Az énekkar hívogatja, és végre engedett a szelíd erőszaknak. Addig Rozival a 22ben vártuk. 

Elővettem a nagymama varrógépét.

Több, mint 100 éves Singer masina. Nyolc éve ott pihent a padláson hungarocell paplanba csomagolva. A pedálos asztal pedig itt a padfeljáróban. 

Nagymama tanított engem befűzni és varrni is vele egyenest. Azt hiszem, zsebkendőt szegtem magamnak valami rongyból, de távoli az emlék, lehet, hogy már kibővült.

A kedvenc rövidnadrágjaim miatt akarom újra munkára fogni. A tonett karszékembe amikor belehuppanok, a karja beakad a zsebembe, és reccs. Amit pedig ilyenkor mondok, azt nem idézem.

Vannak még levágott farmerek is, és ez az öreg Singer bírta a vastag anyagot is. Nagymama a farmereim felhajtotta vele, és az akkor divatos koptatót, a zippzárat is bele tudta varrni. Ezekkel a levágottakkal fogom kezdeni, ha sikerül.

Van még két varrógépem. Az egyiket Ilonka nénitől kaptam még Budafokon, a másikat Erzsikétől itt. A budafoki asztala jobb állapotú, de Nufi nem tudta munkára fogni. Az itteninek az asztala nagyon vacak. A tévét megtartja, de nem sík. Kellene rá egy rétegelt lemez, és úgy beállítani. A többi részét csak utána lehet kipróbálni. Az asztalba befordítható a varrógép, tehát pontos munkával kell kimarni a talpak helyét. A Singernek fém lába van, és nem befordítható. Valamikor volt rá takaró, de azt már nem láttam. A háborúk alatt - nagymama mesélte, hogy - elásta a kertben, gondolom, ott elkorhadhatott a vékony rétegelt lemez.  De az is lehet, hogy nem is volt meg, mert használtan vették. Ez már nem fog kiderülni.

Viszont az idő közben kiderült. Az eső elállt, és rövidesen 30 fok lesz.

(Tegnap 8 éve kötöttünk házasságot Nufival.)

Néha sikerül nekem is egy jó képet fényképezni

 

Mert egyébként a kertet meglepték ezek a "mini napraforgók"

Rozi nem fajgyűlölő

Ma a rózsahervasztó melegben nem céloztuk meg a hegyet. Nufi a Bódvapartot választotta. Irány a folyással szemben a gát mellett. 

Rozi már a komjáti hídnál bekéreckedett a vízbe, aztán megállt csontot ropogtatni. A malom hídjánál nem akarta a csontot elengedni, hát inkább be sem ment. Csak a zúgónál, és sikerült is kiejteni a csontot. Na onnét már lehetett rugdosni neki a pillepalackokat. Mindig hagy valaki nekünk játékot.

Az áteresznél még kapott engesztelő parizert, hogy jó kedve legyen, és tovább kergette a műanyag flakonokat, míg a Bódvakanyarnál eltűnt. Máskor is berohan a folyóba, meg kijön, és most is erre számítottunk, de füttyögést és emberi hangokat hallottunk.

Ilyenkor visszahívjuk mindig, és jön is, de felbukkant két cigány kölyök mögötte. Hadarva beszéltek, alig lehetett érteni a szavukat. Inkább sejtettük, mit is mondanak, de a kutya volt a fontos, hogy eladó-e.

Az ember nem adja el a barátját, próbáltam poénra venni, és pórázra is vettük Rozit. Nádaskával egy vonalban van egy hosszú gát, és ott csatlakozik be egy patak. (még nem néztem meg, mi a neve.) Ott betonműtárgy és betongázló is van. Legtöbbször addig sétálunk. A kisasszony újra lekerült a pórázról és fürödhetett, hűsölhetett.

A két kölyök megunta a horgászást, és elindult hazafelé, de csak füttyögtek. Ekkor Nufi már egyre feszültebb volt. A kutya ismét madzagvégen ült Nufi mellett. Én meg a gázló mellett álltam. A két kölyök megint a kutyáról akart beszélni, hogy mennyi idős, meg hogy bemegy.-e a vízbe. Mert az övékét csak bedobni lehet. Nekik is van kettő.

Piszkáltak is érte, és a fiatalabb bepróbálkozott, hogy tegnap óta nem evett. Mondtam, hogy rossz lehet neki, Már Péter is mesélt korábban, járt Lenkén egy nő, aki hergelte az ott lakó cigányokat. Valami alapítvány pénzén üdült a freskófaluban, és rengeteg kárt okozott az ottlakók közötti feszültségteremtéssel.

A szöveg tehát ismerős volt, és a kölyök sem látszott afrikai csontkollekciónak. A vízbe csalogatás is arra ment ki, hogy elcsalják Rozit a pórázról magukkal. 

A hazaúton Nufi lett gondterhelt, hogy ezek tudják, melyik faluban lakunk, és eljönnek Roziért. Meg hogy arra sem szaladgálhat többé a kutya, mert amikor berohan a Bódvába, nyakörvön csípik, és ellopják. 

Szeretném megnyugtatni, hogy ez nem lesz így, de legfeljebb pórázon maradunk mindketten. A madzag két végén egymásnak nyújtunk biztonságot.

 .....

Más. Híre van - forrást nem nevezek meg, mert nem is emlékszem kiktől hallottam - hogy a kutya a kölyköknek viadalra kell. Verekedtetik a szerencsétleneket. Itt a határ mellett ki merne utána nézni?  Egy tíz éves forma kölyök még nem is büntethető. Más kérdés, hogy Rozi inkább elszaladna egy habzó szájú másik kutya elől. Nincs is rossz tapasztalata emberekkel sem.  

Sajtból van a hold

Ma többször is meghallgattam, mert már rég hallottam.

Meg más miatt is.

Délelőtti fejtágítomat tartotta a jutubi. Az Ázsiába szakadt honfitársunk, Zsolt doki mesélte, hogyan génsebészkedték ki a korona vírus mostani változatát. Si Zseng Li nevű hölgy a gonosz. S ekkor csöngettek. 

A templomon túli utca végéről jött egy falubéli hölgy. Még nem ismertük egymást, de ő tudja, hogy én ki vagyok, és arra kért, vigyem el az utcafronti ablakunk alól a kutyát. Mert nem tud éjjel nyitott ablak mellett aludni. (A házának ablakai sem felénk, hanem a Bódva irányába esnek.)

Hm.

Rozinak van egy szokása, hogy éjfél közeli időben a holdnak elmeséli 10-15 perc alatt, mi történt azon a napon. Hangosításra nincs szüksége, mert a falu túloldaláról ő is hallja, más kutyák mit mondanak a holdnak. Régen ki-kimentem, megnéztem, hogy ki idegesíti, vagy mi zavarja, de csak odajön a kiskapuhoz, és bavasalja a simogatást, örül, hogy meglátogatom, majd pár perc múlva újra kezdi.Elölről, mert egy igazi nő. Neki mondandója van.Utána csönd van. 

Mit mondjak a hölgynek? Mert nem jó bosszantani senkit, még akkor sem, ha egy ház, egy templom és egy parókia épülete választ is el minket. Ha a kertbe hátra vinném, akkor az a 25 méter sem változtatna a Rozi hangján. Másrészt ott van a közvetlen szomszédunk Artúr kutyája, és ott már kórust alkotnának. Szerintem egész éjjel beszélgetnének. De azon az oldalon a szomszéd kerítése is öreg, A falu többi kutyája átjár éjjelente szomszédolni. Rozit jól neveltük, ő nem csavarog egyedül az utcán.Velünk sétál naponta 2-3-4 órát is. Ma is velem volt az Esztramoson. Három körül indultunk, és hat után jöttünk haza. Nem tartjuk láncon, csak pórázon a séta idején.

Egyenlőre azt mondtam, még nem tudok megoldást. Rozi kinti kutya, és nem kiabál órákat, A falu szélén lakunk, de a hölgynek is van két kutyája, megértheti, ha szeretjük ezt a kutyalyányt.