Rozi nem fajgyűlölő

Ma a rózsahervasztó melegben nem céloztuk meg a hegyet. Nufi a Bódvapartot választotta. Irány a folyással szemben a gát mellett. 

Rozi már a komjáti hídnál bekéreckedett a vízbe, aztán megállt csontot ropogtatni. A malom hídjánál nem akarta a csontot elengedni, hát inkább be sem ment. Csak a zúgónál, és sikerült is kiejteni a csontot. Na onnét már lehetett rugdosni neki a pillepalackokat. Mindig hagy valaki nekünk játékot.

Az áteresznél még kapott engesztelő parizert, hogy jó kedve legyen, és tovább kergette a műanyag flakonokat, míg a Bódvakanyarnál eltűnt. Máskor is berohan a folyóba, meg kijön, és most is erre számítottunk, de füttyögést és emberi hangokat hallottunk.

Ilyenkor visszahívjuk mindig, és jön is, de felbukkant két cigány kölyök mögötte. Hadarva beszéltek, alig lehetett érteni a szavukat. Inkább sejtettük, mit is mondanak, de a kutya volt a fontos, hogy eladó-e.

Az ember nem adja el a barátját, próbáltam poénra venni, és pórázra is vettük Rozit. Nádaskával egy vonalban van egy hosszú gát, és ott csatlakozik be egy patak. (még nem néztem meg, mi a neve.) Ott betonműtárgy és betongázló is van. Legtöbbször addig sétálunk. A kisasszony újra lekerült a pórázról és fürödhetett, hűsölhetett.

A két kölyök megunta a horgászást, és elindult hazafelé, de csak füttyögtek. Ekkor Nufi már egyre feszültebb volt. A kutya ismét madzagvégen ült Nufi mellett. Én meg a gázló mellett álltam. A két kölyök megint a kutyáról akart beszélni, hogy mennyi idős, meg hogy bemegy.-e a vízbe. Mert az övékét csak bedobni lehet. Nekik is van kettő.

Piszkáltak is érte, és a fiatalabb bepróbálkozott, hogy tegnap óta nem evett. Mondtam, hogy rossz lehet neki, Már Péter is mesélt korábban, járt Lenkén egy nő, aki hergelte az ott lakó cigányokat. Valami alapítvány pénzén üdült a freskófaluban, és rengeteg kárt okozott az ottlakók közötti feszültségteremtéssel.

A szöveg tehát ismerős volt, és a kölyök sem látszott afrikai csontkollekciónak. A vízbe csalogatás is arra ment ki, hogy elcsalják Rozit a pórázról magukkal. 

A hazaúton Nufi lett gondterhelt, hogy ezek tudják, melyik faluban lakunk, és eljönnek Roziért. Meg hogy arra sem szaladgálhat többé a kutya, mert amikor berohan a Bódvába, nyakörvön csípik, és ellopják. 

Szeretném megnyugtatni, hogy ez nem lesz így, de legfeljebb pórázon maradunk mindketten. A madzag két végén egymásnak nyújtunk biztonságot.

 .....

Más. Híre van - forrást nem nevezek meg, mert nem is emlékszem kiktől hallottam - hogy a kutya a kölyköknek viadalra kell. Verekedtetik a szerencsétleneket. Itt a határ mellett ki merne utána nézni?  Egy tíz éves forma kölyök még nem is büntethető. Más kérdés, hogy Rozi inkább elszaladna egy habzó szájú másik kutya elől. Nincs is rossz tapasztalata emberekkel sem.