telnek a napok

Telnek a napok csöndesen.

A miskolci bringatúra lefújva az esőre hivatkozva. Kocsival mentem haza anyuhoz. Igaz, hogy végig hétágra sütött a nap. Sebaj.

Bringára váltva mentem el Sáriékhoz. Már előre elsírtam a bánatom, hogy nem megy az internetem. „Lenne-e wifi pont az életemben.”

Volt. Medve szaktársra bízott, majd elhúzott ebédelni. Később visszatért, és beszélgetni kezdtük. Hol ketten, hol hármasban Macival. A fél órára tervezett internetezésből több, mint három óra búcsúzkodás lett. Sári épp az osztálytalálkozót is szervezi. (30 éve érettségiztünk) és felhívott az osztályfőnök is. Neki arra a napra két programja is lesz. Október 20.

Nekem is egyeztetni kellett Nufival. Ha nem fagyok ide addig, akkor megvárom. Egyébként több, mint 22.000Ft-ba lenne utazással. Sok. Így meg magamból lesz sokk. :-)

Ez jutott csütörtökre. Pénteken nyakamba vettem a várost ajtózárért, mosógépkapcsolóért, pár apróságért. Voltunk a telken is szőlőért. Bányásztam egy újnak tűnő, de álltában összerozsdált robotgépet. '70-es évek, szovjet design, és van benne kávédaráló. Nekem a mákhoz kellett. Méretre az otthoni Philipshez illik. Kézi motyó. Anyukám születésnapi ajándékából megvettem az internetet. Vagyis egy nagyobb teljesítményű wifi adaptert két hónap hozzáféréssel, és egy fejhallgatós mikrofont. Így van Skype-unk is.

Meglátogattam még Gézát is.

Megígértem, hogy megemlítem a blogomon a hőstettét. Kétszer mentett meg egy kiscicát.

Egyszer úgy, hogy nem gázolta el, és hazahozta. Másodszor azért, mert leesett az erkélyről, és megkereste.

A kis ördögfióka első látogatásomon – csütörtök este – mindenhol ott volt. A fotelban, az asztalon, az ágyakon, és jóízűt, akarom mondani jóbűzűt szart a reklámújságból tépkedett alomra. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert pénteken nem találta sehol. Mi – anyuékkal – indultunk a telekre, és Géza szomorúan mesélte az eltűnést. Közben azért elbüszkélkedett legújabb Skodájával.

Szóval estére megkerült a kis Múcsony. (E falu előtt találta az úton. Erről kapta a nevét, bár én a Mihókot ajánlottam)

Szombaton piacoztunk. Végigkóricáltuk, - Laci bácsinak rágicsa, Jolikának margarin - aztán becsüccsentem az autóba, és csak tankolni álltam meg Komjáti felé.

Itthon pedig üzembe helyeztem a kincseimet.

Jolikának nem tudtam beadni a margarinokat csak vasárnap reggel.

Vasárnap beszereltem a zárakat, az újnak nézett mixert apróra szedtem, és kiszabadítottam a tengelyét. A próbadaráláskor égett szagot adott. A vezetéke tőben parázslott. Újra szét kellett szedni, immár a zsinórját visszavágni, újra bekötni, és így lett jó.

Erzsikééktől kaptam egy 8L-es kuktát. A szombati trisó és zsíroldófürdő után vasárnap abba pakoltam a zsáknyi zöldbabot csülökkel. Viszont mire kész lett, már nem voltam éhes. Csak ma – hétfőn – fogom megkóstolni a művemet.

Este még mentegetőztem a rossz gépről a drivereket, ma pedig mosógépezni akarok délelőtt.

Ezek a tervek, és egy liter málnamiszmajsszal indítom a napot.