Szerda

Lakótárs

Toporgás. Ez jellemző a napra. Minden lépést meggondolva, de ide-oda mászkáltam.
Letakarítottam a hűtőszekrényt. Nagyrészt egy sámlin ülve simogattam a vizes ronggyal az oldalát, meg legfőképpen a gumit. Aztán nem vártam ki a 48 órát, bevittem a konyhába, és bedugtam. Pár perc múlva ellenőriztem, hogy a mélyhűtője hideg, és berámoltam az ennivalót.
Kigyomláltam a konyhaajtó előtt a lépcsőt. Levágtam a sárkaparó körül a füvet, mert oda a nem ér be fűnyíró. Nagyollóval. Ezt is a félelem hajtotta ki belőlem, mert sokszor felrúgtam tavaly. Most meg ugye a lábujjam... olyan lila-biga.

Kinyitottam az ablakokat, legyen kereszthuzat. Hátha kiszárad a hajópadló. Persze ezt a házat nem úgy építették, hogy könnyű legyen huzatot csinálni benne.
Reggel a dongóra ébretem. Nem a mese a Szaltán cárról közismert tételére, hanem egy küzdő csíkos fenekű harcára az üvegablak ellen. A harc még nem dől el. Talán reggeli után, ha elfáradt, azt az ablakot is kinyitom.
Kiraktam a napra a két nagy sötétkék fazekat, és egészen jó meleg lett benne a víz. A mosogató edények is ott töltötték az időt a tűző napon. (Most lehetne fényképeket felteni, de éppen nem hoztam magammal.)
Apropó fénykép. Az az önelégült figura a tegnapi napon ezévi felvétel rólam. Itt voltunk, mindketten. (Nufi és én)

Szendrő - Polgármesteri Hivatal

A történet úgy kezdődött, hogy Nufi végre igent mondott, és bejelenkeztünk házasságkötésre.
Az ügy azért bonyolult, mert Béla ágyhoz kötöttsége miatt állandó felügyeletet igényel. Tehát az öccsére szorulunk, ha kimozdulunk. Ott

Budafokon már anyuékat sem tudjuk igazán vendégül látni, hát majd Miskolcon tartjuk meg. Miskolc viszont nagy város, Olyan bürokráciája van, amiben a házasságkötési szándék bejelentéshez időpontot kell foglalni, és mereven ragaszkodnak mindenhez, még ahhoz is, hogy csak hétvégén van anyakönyvvezető.

 

DIY vagyis csináld magad

Na, hát ekkor merült fel Ildiben Edelény, bennem pedig Szendrő.
Edelényben több órás ebédszünet után sikerült Nufinak illetékes személyt fogni, nekem elsőre bejött Szendrőben.
Szendrőt választottuk. Szerintem jó döntés volt.
Na azon a napon tovább jöttünk Komjátiba, és itt töltöttük az éjszakát is. Ez az elégedett pofa pedig....
Az alkotás öröme pedig két kis kerti szerszámot szült. Egy kiskapát és egy gereblyét. Nufinak a rózsakertjéhez kellett. A törött, és egyébként is csak kéziásóból lett a kapa. Megfúrtam, benyisszantottam egy csőnek valő részt a vállából, és ráhajtottam egy seprőnyélre, a gereblyét pedig kis fúróval megfúrt lyukakba vert szögekkel készítettem. A két szerszám elkészülte után még maradt a seprőnyélből egyre való méret. Abból még kellene valamit alkotni. :-)