2018. december 8., szombat

Egy weboldal lassítja a böngészőmet

Bezártam.
Melegszik a szobám, lassan lehet egy kicsit dolgozni is. Odakinn ónos eső, idebenn meg fázik a lában.  Valami előnye volt az emeletes házaknak is, amiben laktam. Katonaként is felső ágyon szerettem aludni. Oda szállt fel a meleg.

Mostanában behordom a megázott fát a kályha tetejére. Két legyet ütök vele agyon egyszerre. Megemelem a páratartalmat a szobában, és 15% alá viszem a víztartalmát.
Nem a hasábfát, mert annak nem elég 1-2 nap, hanem a hasogatáskor lepergett véknyakat. Jól ég gyújtósnak.
Mostanában sokat kell behozni a kamrából is. Közben pásztázni a földet, hol lépek macskaszarba. Anyutól kaptam homokozó lapátot mikulásra. (ezt kértem) Ha jobb hangulatom van, papírba szedem, és az is megy a kályhába. Egyébként kihajintom a fenyő alá. Bemossa a víz, csak undorodom tőle.
Mostanra a lábtörlőmön és az ajtó mellett is figyelni kell. Jól jön a hamu meg a száraz fűrészpor, ha kéznél van.
A fáskamrában is rendes voltam, felsepertem a port. Kár volt. Jobban tapad a macskaszar. Nem szívja ki a nedvességtartalmát a por. Nem csúszik alá a lapát.

Nyafi a is termel sokat, de a saját kerítése mögött. Azt Nufi hordja a komposztdombra vödörrel. Nála meg az az érzésem, hogy a kikapart földet is megeheti. Nyoma nincs, pedig jókora gödröket ásott már. A tuják gyökerei egyre szabadabbak.

Terveztem már a Hondán kicserélni a téli gumis kerekeket. Még a nyári van fenn. Az csatak lebeszélt róla. Pedig nem kellene halogatni.
Az utolsó bevásárlásnál még nem volt mínusz, eső is csak hazafelé kapott el.

A kert kopár lett. A fagyott almák még szedhetők. Jégkása lesz a reggeli miszmajszban, de csak magamnak rakom a jegest, Nufiéknak a lakásból válogatom a gyümölcsöt. A padfeljáróban félretetthez még nem kellett nyúlni. Remélem, februárig kihúzza. Jó lenne!

Odakinn valaki fát vág. A láncfűrész jellegzetes hangja elárulja. Nekem már inkább tavaszra marad a kinntelelő rész. Hacsak nem lesz tizenfokos december. Akkor azt is felaprítom és behordom.

Péternél is jártam a héten. A gyülekezeti teremben a lányok (Jolikáék) új faliszőnyegét kellett felrakni.  Felfúrtam a falat és tiplibe tekertem a kampóit. Csipeszes fülekkel akasztottuk fel. Péter már focizni is tud. Megmutatta. Az orgonapedált elfelejtettem megkérdezni, hogy elégedett-e vele. Bár ha konyul, vagy szorul, biztos szólt volna róla.

A gyógyszertárban is jártam vizeletgyűjtő zsákokért. Nufi kért fertőtlenítő folyadékot is. Zöld dobozos izé, és mondta, hogy nagyot hozzak.
Hoztam is literest. Csak elég lett volna a másfél decis. Ő arra gondolt.
Ahogy ismerem, el fog fogyni.

Politikával meg nem foglalkoztam. Úgy döntöttem, hogy most egy kicsit elfelejtem a közjót. Magamra összpontosítok.
  


 

Nincsenek megjegyzések: