A meleg elől vagy a diófa alá, vagy a műhelyszoba hűsébe menekülök. Illetve ezeket váltogatom.
Volt egy szép borostyánsárga monitor félretéve már sokszor. Kisebb, mint a szinesek, és időnként rámjön a kommodorhatnék. Ilyenkor könnyebb lenne ezt a kis monitort elővenni. Na jó, de elégett ellenállás és egyéb hibák laknak benne. Valamiért vagy 25 éve rakosgatom félre, mert idő nincs semmire.
Ezt tettem most úgy fel a műtőasztalra, hogy vagy megjavítom, vagy porrá égetem.
Kellett hozzá két nap. Nem véletlenül bújkált ez a polcokon. 550V fókuszfeszültség helyett volt égett ellenállásgyártó műszerem. Nagyon nem akarom részletezni a javítást, mert sok embert nem érdekel, csak inkább a tanulságot levonni.
Ez a monitor nem Commodore-hoz készült. PC-re, és még csak nem is VGA, amit ma bármelyik számítógép meghajtana, hanem hercules.(MCGP) Ez jobb felbontású, nyugodt képű, de leginkább karakteres üzemre szánt megjelenítő. Volt is ilyen kártyám itthon, ám a monitor még így is gyűrte a képét. Nem csak kiszáradt kondenzátort kellett megkeresni, hanem az interneten megtalált rajzok alapján gyártottam neki videokábelt. Na az a bekötés hosszabbította meg igazán a hibakeresést. A C64-hez szánt Philips rajz szerint jól javítható volt, ám a video aljzatban két pár vezetéket fel kellett cserélni. Így utlólag egyszerű elmondani, de tizenéve nem nagyon láttam képcsöves monitort belülről. Ettől szép, de pont ettől rögös az út.
Most rákerült a Commodore floppyt hegylettesítő PC-re. (486DX2 66) Fürgén betölti az opendost, és már csak egy Junoszt kell a C64-hez. Mert ugye pont amire szántam, arra nem jó ez a kütyü.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése