Egy hétig nem szabad kiereszteni. Addig magánzárkában töltik a napot. Kisfogyasztásúk. Egy marék ennivalót kell betenni nekik, de csak mikor elfogy. Vizet is a nejlonon összegyűlt esővízből adtam nekik.
Fehér zsákban adta a kezembe Edit. Már megkurtított szárnnyal. Először nagy remegés, aztán a karomban megnyugodtak. Beszéltem hozzájuk, ők kotyogtak.
A tyúkólba helyezve azonnal a legtávolabbi sarokba húzódtak.
Este még megnéztem, az ülőfán bóbiskoltak, reggel pedig vittem a száraz mellé frissen szedett tyúkhúrt.
Nem tudom, sikerül-e lefényképezni őket, mert vakuzni nem akarok, és odabenn biztos szürkület van, jobban mondva sárga fény. Drótüveg előlapja van a tyúkólnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése