2018. október 1., hétfő

Rendet kéne csinálnom

Elpiszmogtam a jóidőt az oszloppal, és még most alakul a nagy kapu tartóbakja. Remélem, hogy az oszlop bírni fogja. A talpa biztos, csak a téglaépítmény érdekes.
Így utólag, mint valami kéményt, úgy kellett volna feltöltenem betonnal. Beleszúrva pár vasat is.
Már marad így.

Ha holnap lesz lelkierőm, levágom a két kakasom, és marad a nagy. A hét végén pedig a kacsát.

Fogyóban a búza is, és tél jön.
Jolikától kapnék néma kacsát kicsikkel együtt. Merjem bevállalni, vagy nem? Eddig egy kacsát vágtam le még az elején, a többit vagy elvitte valami, vagy elhullott.
A kakasok meg szemtelen jószágok. Kötekednek a kutyával is. Nufi olvassa a szakirodalmat. Semmi értelme ragadozók mellett (kutya és macskák) szárnyasokat is tartani.

A macskák megint beköltöztek a padfeljáróba. Az elbarikádozott ablakokat áttörték, és megint minden csupa macskaszar. Elegem van a bűzből.

Tudom, hogy innen szép a győzelem, de most éppen kitörés előtt van a náthám is. Attilát olvasva sem sugárzik a jókedv, Péter megtiltotta, hogy írjak róla, mert lassan túl van az utolsó kemón is.

Jánosék szorgalmasan járnak szedni a gyümölcsöt. Nekem egy délutánnyi favágáson kívül nincs mit felmutatnom. Ezek a vastag rönkök félreviszik a láncfűrészem, nem hatékony. Először három-négy felé kell hasítanom. Majd a megterhelés kihoz ebből a depiből. Ez legalább jó kilátás.

Az ADT-t is halogatom, pedig már hozná az eredményeket.

Ferinek elment az áram a nyárikonyhából. Azt sem tudom megoldani. A házból kimegy a feszültség, de a 0 vezető szakadt. A konyha és a ház között hagyományos kétvezetékes kapcsolat van, Oda nem tudok felmászni. Sem az előtető nem bírna meg, de a palára sem másznék fel.
Szépen terem a birs. Két fán találtam sokat. Anyunak leszedtem az egyik zömét, a másikból lehet, hogy birsalmasajtot kéne alkotni. Gyerekkoromból emlékszem rá, de fogalmam sincs, hogy készül.

Nincsenek megjegyzések: