Ma reggel minden más. A fáradtság, és mégis fel kellett kelni, és a reggeli is kicsit később ugyan, de megérkezett.
Január van. Még két napig január. Aztán pedig,,,
Nyafi kialvatlanul néz most is, amikor már ki kellene vinnem, de ma nem lesz séta. Éjszakai látogatójával kinn töltötték az éjszakát az esőben, és ma délután is lett volna látogatója.
Eddig hercegnőnek neveltük, de kiderül róla, hogy kurva.
No nem az éjszakai herceg miatt, hanem Andrásék földszintes ebével is kikezdett volna, ha el nem zavarom.
A kerítésünket is egyre több helyen kell foltozni!A macskaátjáró négyszeresére nőtt Magdiék felől.Odakinn csatak. Olvad is, de ráfagyott jég is van. Szórnom kell a hamut, ne legyen balesetveszély, de attól meg sáros minden.
Huhhh.
***
Még a 22 előtt sem ártana lapátolni, Fogy az energiám.
***
Ma délelőtt Bódvalenkén voltunk Péterrel harangot nézni, de kulcs nincs a templomhoz, hát nem léptünk egyet sem előre. Holnap, vagy valamikor vissza kell menni. Mondtam Nufinak, írja be a naptárba, hogy holnap, vagy valamikor. Nekem nincs ilyen nap benne.
Elég, ha a fáziscerkát,a csavarhúzót meg a műszeremet tudom kezelni.
***
Most rakom a kályhát, hogy mihamarabb felfűtsem ezt a szobát is. A délelőtti fűtés kimaradt.
***
Attila tanulni akar.
Hajrá!
Nem ismerem a módszereit a Sapientiának, illetve megnéztem a honlapját, mit kínálnak. Középiskolai matekra szüksége lesz!
Ha attól nem ijed meg, illetve a helyén kezeli, akkor simán, röptében fogja elvégezni a sulit.
Ha visszagondolok a szakközépre, hogy hetetnte 8-10 matek óránk is volt, akkor kicsit féltem a lelkesedését, pedig leginkább arányokban, becslésekben jó a számolás. Ma is ugorja a szemem a képleteket, s a törtvonal alja, teteje, a hatványkitevők száma és előjele a lényeg. A többit a műszerek mutatják. Számolni meg már a számítógép szokott. A gugli mindent kikeres.
Tegnap kutyasétáltatás közben gondolkodtam el azon, hogy egy teremhangosítás megtervezésénél ma már mit jelenthet például egy-egy szoftver.
Katonaként, meg a KISZ iskolán a hangosításhoz kirakott hangszórók vagy hangoszlopok helyét szemre, ész nélkül választottuk meg. Nem számoltunk a vissztérő hanggal.
Ma mondjuk elképzelem, hogy létezne olyan program, ami a terem vagy tér méretéből kiszámítja a hang sebességét alapul véve, hogy egy-egy sziszegő hang, vagy egyéb kioltódik.-e , vagy fordítva pont kiemelkedik.-e az akkusztikus környezetből, s ha zavaró lenne, a mai számítógép valós időben az eredeti hangmintát fázisban megfordítva kiolthatja a visszhangot.
De mondjuk DOLBY zajcsökkentők is használtak, meg a video magnók zajkioltó áramkörei is ilyesfajta a megoldást.
Jó lenne mai előadásban meghallgatni, mit tanítanak ma a hangosításról.
2 megjegyzés:
Abban a négyszáz órás oktatásban nem hinném, hogy túl sok lenne a számtan, én nagyon remélem, hogy konkrétan a lényegre összpontosítanak, a gyakorlati részre főleg. Rövidesen elmegyek beszélgetésre és állítólag van egy része a képzésnek, ami személyre szóló, ilyennel kecsegtettek, hogy összehangolják azt ami nagyjából kéne tudni és amit szeretnénk tudni.
Utána néztem a szaktanároknak és legtöbbjük a való világból jönnek, nagyjából az én generációm.
Meg kell ugorjam ezt is, hogy rájöjjek: ha hiába fizettem ki és nem volt mit tanulnom akkor is, és ha volt mit tanulnom, akkor is jó úton vagyok.
Legfeljebb közben rájövök, hogy hülyeség volt.
Eggyel több a listán.
Ahogy közeledik az ember a vég felé (és ez nem egy pesszimista hozzáállás), egyre inkább szeretne tisztán látni...
Azért a végért meg is szenvedni!
Én is mindent a legrosszabból indítok, aztán örülök, ha van kiút, és még jobban, ha kedvemre való.
Az öregedésben inkább a lendületvesztésem a baj. Lassabban indulok neki bárminek. Aztán amikor beindul, elvész az idő, és marad a jó érzés.
Megjegyzés küldése