2019. szeptember 15., vasárnap

56

Nincs előtte 19. Nem a forradalomról akarok írni. Csak átmenekültem a másik szobába rövid időre.
A korom foglalkoztat. 11-én közelebb kerültem a 60-hoz,  mint az 50-hez.
Bölcsebb lettem?
Ja. Több napos gyomorrontás és felfúvódott ajak után holnap megyek kihúzatni egy többször is áttömött fogamat, mert szinte minden gondolatomat átjárja.
Pedig tegnap majd az egész udvarunkat lenyírtam. Talán 10% sincs hátra.
Ma pedig összeállítottam a tekercselő állványt és egy leeresztő tengelyt is fabrikáltam a haranghúzótekercshez vásárolt kábeldobnak.
Amíg talpon vagyok, nem a fogammal foglalkozom, de amint lefekszem, indul a lüktetés.
Még belekaptam a Junoszt átalakításába is. Rákötöttem egy Commodore 64-est.  Igaz, előtte kísérleteztem STEP DOWN CONVERTER-rel. Egy IC pár kondival meg ellenállással, és rendeltem 10db-ot kifejezetten régi stabilizátorok kiváltására.
A Junosztnál nem vált be. De még nem végleges a lemondás, mert Robotron  zöld monitorra is azt tervezem.
Tegnap felszedtem vagy 4-5 négyzetméteren a diót is a 22-ben.  Ma a folytatás elmaradt. Csak a tegnap kimosott kutyasétáltató ruhákért mentem át, és ott ittam meg a mai kávémat. Nufiék akkor a templomban voltak.

Itthon kikérdeztem, miről szólt a mese. Újszövetségi  történet volt. Máig sem  értem el a Bibliában. A zsoltárok könyvén mindig bealszom. Pedig az biztos emelkedett szellemet közvetítene.
Helyette inkább Móriczot kaptam elő. Kell a változatosság. Ne  mindig a videovégfok átalakításán törjem a fejem. Nem lesz olyan sokat C64 a Junoszton, hogy az a kis sáv zavarjon.
Pedig előkavartam a TÜV monitorom rajzát  is. Tablettel lefényképeztem, és így sokkal olvashatóbb. Meg ketté is szakadt már.
Nincs túl sok alkatrész benne, akár újra is rajzolhatnám immár számítógépen.
Gimpben talán még új LAYER-t is lehet a fénykép fölé nyitni,  majd miután pausznak használtam, lemásolni csak a fedő réteget, és kész volna a rajz.
Közben hallom Nufit a fejemben: "Melyik életedben?"

Bekapcsoltam. A kép jobb széle lassan kúszott ki a képernyő keretéhez. Tehát  még mindig nem az igazi valami. A táp összes kondiját kell kicserélnem,  mint az amerikai jutubisok szokták. Pedig nem akartam. Már a 7812-es 3 lábú stabilizátoron is elmerengtem. Jó hűtéssel tudnak 2 ampert átpaszírozni magukon.

Szóval 56 éves lettem, és semmi sem változott. Nem nőtt harmadik lábam, és nem találtam fel a melegvizet sem. A napok sem lettek hosszabbak, és a táguló világegyetemből is kevés fontos tulajdonságot fedezek fel.
Az utolsó ilyen rádöbbenés, vagy mindek nevezzem, a tágulásról szóló előadás miatt került elő. Lukács Béla magyarázott róla, hogyan lehet a korabeli feljegyzésekből kitalálni, a napfogyatkozásokat összeillesztve történelmi eseményekkel, hogy lassul a föld mozgása.
Mert méréssel ez már csak azért is lehetetlen... no itt az én nehezen megfogalmazható döbbenetem. A méréshez kvarcórát használunk. Van ennél  pontoabb is, de a magyaráztahoz maradnék a kvarcóránál. A kristályrácsban az elektronok körjáratából lesz a lüktetés. Ha  pedig tágul a világegyetem, akkor a tömegvonzás is csökken, gondolom, lassul a körjárat nagyban. (Lehetne gömbjárat, de nem bonyolítom) A világegyetem méretéhez egy szilicium atom méretét beállítani aránypárnak nem kis feladat, de van elegendő számító gép, tegyük fel, hogy megoldható. De a szilicium atom is része ennek a rendszernek. Tehát a lassulás pontosan aránylik a nagyhoz is.

Ha tehát egy gömbhéjon forgó elektront veszünk időalapnak bármihez, akkor mi lesz az a más, ami nem ebben a rendszerben működik?
Fantázia szülte másik világ? Anti anyag?

Jobb, ha inkább a közvetlen környezetem paramétereivel és kezelésével foglalkozom.  Nem lettem bölcsebb az 56--tól.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Erőt és egészséget kívánok a további évekre is!

Hanczur írta...

Köszönöm! Pár dologban illene változtatnom, de semmit sem merek igérni. Az igéretek csak lelkifurdalást okoznak. A változások pedig lassú lefolyású folyamatok.