Valamiért nem töltődik be Attila oldala

... pedig elolvastam a betegségéről írt bejegyzését, és arra akartam ma este írni.
Jó úton jár, mert talált összefüggést az inzulin szintjével. Ezt a jelet ha visszacsatolásra használja, meghosszabbítja az életét.
Még a tanács is jó, amit kapott, csak nem a külsőségekkel, hanem a hatásmechanizmusával kellene megismerkednie.
A jóga  és a meditáció kapott már sokféle 'bőrt', és ki-ki abból érti meg, mire jó neki.
Most a magam eszközét próbálom meg leírni. Én miképpen használtam.... lom.
A stressz felpörgetett állapota a szervezetnek, és ehhez magasabb vérnyomás, is jár. A vadállatok, is a menekülés közben kidolgozzák ezt a sokkszerű terhelést, vagy belegebednek, és megeszik az erősebbek, a támadói,
Megelőzheti egy hirtelen támadt veszély, vagy az észrevett leskelő. Ilyenkor a vad megmerevedik, - de ezt macskánál is meg lehet figyelni - majd egy pillanatban robban, és elfut.
Az ember nem teheti meg. Tovább hergeli magát. A szervezete tolja az energiát, és terheli az érfalakat pattanásig, a tápanyag feldolgozáshoz pedig beönti az inzulint, mint a gőzmozdony fűtői a szenet hegymenet előtt.
Na itt a két fajta megoldás egyike, hogy kipörgetem az izmaimmal. Bármi jó. Futás-favágás, bringa-tánc.
Vagy a másik a meditáció.
Nem az istenek segedelméért könyörgök, hanem az agyamat kényszerítem  lassulásra. Például egy lassan kimondható szó ismételgetésével. Nem mondom ki, csak járatom monoton a fejemben, és közben a végtagjaimtól indulva az arcizmaimig akaratlagosan ernyesztem mindet. Legvégén a szemem szokott jönni, és lehetőleg fekvő helyzetben.
Ekkor már azt a szót is el lehet hagyni, és a légzés észrevehetően lassú lesz, akár bele is alszom. A bealvás 10-40 perc.
Utána már tudok egy dologra figyelve tevékenykedni még akkor is, ha előtte kivert a víz, mi minden marad el, ha épp mást csinálok.
Nekem ez a meditáció, és kihoz a mókuskerékből, s aki megvár, annak teljesül a kívánsága, aki nem, az másnál keresi a megoldást.
Ezek a módszerek alakultak ki Szendi Gábor, Bakos Attila, Ivanka Boriszova, s egyéb alkotók nyomán. Nem univerzális, de nekem még működik.

A mai napom pedig korán keléssel kezdődött, és az állatok etetése után kikarikáztam Szilasra. Nufi megnézte a honlápján, hogy 8-tól van fogászat. Mondta, menjek oda fél nyolcra. Hát az nem én vagyok. Pont nyolc után 2 perccel értem a kapuba, de csak kilenckor nyit. Hűs volt a reggel, már dér is fehérlett az  út menti füvön, dehogy maradtam a bezárt ajtó előtt. Jöttem haza megcsinálni a közös reggelinket is. Nufi még tanított. Időben kész lettem, és a liter kamilláktól egyébként is lecsökkent a lüktetés. Foglalkoztam inkább a dióval. Összekapartam a tetőn a legrégebbit ládába, és az újat a helyére töltöttem száradni.
Lepakoltam a ház végén az asztalt. Ott a padláson fogom tekercselni a haranghúzó tekercset. Fény van, és a lakk és ragasztó száradásához nem kell ki-berámolni a tizen kilós tekercseket.
A leeresztő orsóhoz még nincs kész a talp, de holnap már az első réteg felpederedik. Ha sikerül, akkor kézzel, ha nagyon lassú lesz, akkor fúróba fogom a tengelyvéget, vagy esztergálok rá tárcsát, és villanymotorral hajtom meg. Annyi keményfám lesz még talán. Illetve még szóba jöhet a mosógép hajtókereke.