A tél beszorított a falak közé. Séta a kutyával és kevés csicsókaszedés a 22 udvarán a levegőn, de túl sokat foglalkoztam a médiából ömlő undormánnyal.
Ekkor jött doktor Csont. Bones. 12 sorozat agykarbantartásra. Ettől kimosódik sok fölösleges zavaró tényező. Az izgalmat inkább a többször is meginduló vízcsorgás jelentette a zuhanykabinban a csempe alól. Most - hogy lekopogjam, sikerült tömítenem - megállt.
A Méheske víz alatt. kiránduló útvonalnak marad az Alsóhegy lába. Többnyire felveszek egy botot, mert egyszer sikerült a Bódva parton mély traktornyomba lépni, és a fagyott jég miatt nem láttam. Térdig merültem, ahogy eltaknyoltam, az élesesn repedő jégbe tenyereltem. az ujjaim véreztek, mert a kesztyűt még nem vettem fel Fel is kellett pattanni azonnal, különben a kutyám azonnal rám ugrik nyalogatni.Végi az úton szopogattam, amikor lüktetni kezdett, de a hideg hűsítette.
Jaj, ott is ért kaland. Anyukám 1945-ben örökölt egy szőlőt, amit Dezső bátya művelt, majd meg is vett talán a 60-as évek táján. Ő épített rá kis házat, ásott pincét a hegy oldalába a szőlő alá. Többször felsétáltam már elé. Hol csak a kutyával, hol Nufival. Leültem a farakásra, és Rozi körbeszaglászott, majd valami talált őzcsontot ropogtatott. Meg szoktam várni, amíg megeszi, mert azt nem hozhatja haza.
A lényeg, hogy egyik alkalommal bambultam ki a fejemből. Nufinak itthon volt dolga, s bár esett az eső, egy motoros - akit már az odaúton is láttunk szembe jönni - jött felfelé kínozva a Simsonját a sárban. Mérgesen kérdőre vont, hogy mit keresek ott. Ki vagyok én, és így tovább. Mert hogy már többször betörtek hozzá.
Mondtam neki, hogy amit itt ez a kutya velem, senki sem fog betörni hozzá. Elég nagyra nőtt már, tekintélyt sugároz.
Aztán leesett, hogy engem néz tolvajnak. Meg hogy be van kamerázva a kunyhó, és látta, hogy már többször is jártam ott. Megnyugtattam, hogy az egyik házikó rokonom tulajdonában van most is, (Irénke nevén) és addig járok oda, amíg a Bódvapart felé nem tudok sétálni. De ha zavarja, inkább elkerülöm.
Azóta beszéltem másokkal is, hogy kicsit zavart a tulaj, de majd megnyugszik.
Kísérletezéshez vettem egy univerzális scaler panelt, meg négy garnitura LED csíkot fényerő szabályozó panellal. Kaptam már pár darab 19 hüvelykes monitort fénycső hibával. Kettőt már átalakítottam. Bár még szét kell szednem, mert szőrszál került a kép fényterelő műanyagjai közé, de az egyiket tévévé is akarom alakítani scaler panellal. A korábbi LG is elégetett egy garnitura LED csíkot, és a Vortex sem volt hosszú életű Béla asztalán. Bár most a Vortex került vissza az összes LED cseréje után. Ahhoz nem rendeltem csíkot, hanem egyenként vettem le, és forrasztottam fel a fényforrásokat, s ragasztottam vissza a prizmákat. Már csak azért is muszáj volt, mert fordított bekötése volt a LED-jeinek, mint ami nekem volt itthon. Csak az összes LED cseréje után lehetett a bekötő vezetéket is megfordítani.
Még van egy potenciális tévém, illetve két roncs is. Kevés az önbizalmam hozzá, bár lépdelek tyúklépésben a megoldás felé. Nufinak nem tetszik a Vortex képe, tehát újra műtőasztalra kell tenni az LG-t is. (Mondjuk jogos, mert a LED-ekre nem tudom olyan pontosan felragasztani a prizmát, és a DA átalakítója is olcsóbb fajta.
A téli depiből kimászni tehát a csontokkal és a roncsaimmal sikerül. Írásra, levelezésre sem volt energiám. Most is csapongok még.
Jaj, és hogy még említsek egy jó kis segítséget.
Jánoséktól kaptam 1980-as évekből újságokat gyújtósnak. Ezekben pedig volt megfejtetlen keresztrejtvény. Hogy ez mekkora élmény?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése