Reggel szedtem
Nufinak szilvát, szedret meg málnát. Na jó, még egy szál rózsát
is becsomagoltam újságpapírba. A Pingyomról hozott szőlőt és
nagy szemű szilvát is bedobozoltam két műanyagvödörbe, majd
leültem, mert nyolcra már megvoltam vele, Laciék pedig csak tíz
után indulnak haza Budafokra,
Bezártam mindent,
átkarikáztam a Dózsa György utcába.
Már javában
pakolásztak. Bobit üdvözlő vakkantásai után le sem lehetett
vakarni rólam.
Ennek az is haszna
volt, hogy elfoglaltam, Sanci pedig nyugodtan dobálhatta ki a
kocsiból azt, amit az apja 'rossz helyre tett'. Nagy lendülettel
tesztelte az ablaktörlő kapcsoló karját. Nem is olyan rossz autó
az a Citroën. Kibírta a gyűrést. :-)
Irénke – mintha
anyut látnám – kirámolta a fagyasztót egy jókora
műanyagkosárba, és Laci egyre feszültebb lett. Nem volt hűtőláda.
A húsneműt meg nem lehet visszafagyasztani.
Hazaugrottam,
hátha... de nem. Telefonáltam anyunak, hogy van-e itthon, (nem
volt, nem csak nem találtam) de abban egyeztünk meg, hogy mondom
Lacinak, ha Miskolcra beérnek, csörögjön rájuk, és Laci bácsi
leviszi 'feltöltött' jégakkuval a ház elé.
Fél dél felé
gördültek ki a kapun. Még pár percet beszélgettem Gáborral –
Melinda testvére – és én is kaptam körtét, almát,
paradicsomot. (Ilyenkor felmerül bennem, hogy megérdemeltem?)
Itthon tetőzött
a kánikula.
Odaültem a
mosógép vezérlő panel elé, és nem fogott az agyam.
Ledűltem az
ágyba, és negyed óra szundítás után anyu ébresztett fel.
Laciék elvitték a hűtőtáskát.
Akkor mégis
hasznos voltam.
Újabb szédelgés
a napon.
Mit is csinál egy
mosógép?
- fűt
- forgat
- pumpálNagyjából erről szól a játék. A mikrovezérlő programjában ezek a feladatok vannak hosszabb-rövidebb időzítésekkel rögzítve.
Átméregettem a
tápegysége kondijait. Hagyományos, 50Hz-es trafó, 2200 mikrós
szűrés. A többi elko is kicsi. 470 mikrós, meg 47-es.
Az elszenesedett
csatlakozót kitakarítottam, és átforrasztottam az érintkezőket.
Nem lehet akkora szerencsém, hogy ez gyári hibás forrasztás miatt
volna.
Na nem is volt,
de ez még nem itt derült ki.
Visszavittem, és
felvázoltam, mit csináltam eddig, belepróbáljuk, és folytatom
tovább.
Feldugdostam a
csatlakozókat, bedugtam a konnektorba a készüléket. Dolgozott
szárazon. Tekergettem a programkapcsolót, a fűtés potiját.
Megálltam a pumpálós programnál. (Ekkor tolja ki a vizet magából.
Jellegzetes hangja van.)
Kikapcsoltam.
Utána vissza. Csatt, és villámlás.
Hát ez pumpa.
Illetve úgy tűnik, mint amikor egy szénkefés motor megáll a
zárlatos tekercs szegmensénél.
A hálózati
biztosíték nem ment ki – világított a lámpa a fürdőben - ,
de a panelen is látszott szikrázás.
Inkább vigyük
hozzám! Több a hely, és nem is ijesztgetem a tulajt. Ezen a gépen
amit lehet patentos módszerrel szereltek, és minden mozdulat úgy
hangzik, mintha törnék-zúznék.
A házigazda
kerített kisszekeret, és elhúzta hozzám. Kitettük a gangra, és
ő hazatért. Ígérni azt ígértem, hogy ma csak szétszedem, de
pár napot kérek a megoldásra.
Ahogy itt az
internet működik, lehet, hogy nem elég 1 óra a partnumbereket
kivadászni, és megtalálni az alkatrész árát.
Leburkoltam, és
belém bújt az ördög. Hátha mégis a fűtőtest?
Kibányásztam. Ez
ugye úgy néz ki, hogy egy hullámosra hajtogatott cső, és abban
van a fűtőszál.
A fűtőszál
belül hőálló porcelánszerű valamiben van. Ez nem csak a hőt
adja át a csőnek, de el is szigeteli a külvilágtól.
A fűtőbetéten
három csatlakozó felület van. Egy a fázis, másika nulla,
harmadik a védőföld.
Ha netalán
kibújna a fázis, és odasimulna a fűtőbetét csövéhez belülről,
akkor is tűzijáték jön, majd leveri az automatát. Ki van ez
találva, és nem is csak augusztus húszra.
A megérzésem
igazolódni látszik, mert két felületen sötét foltot látok a
fűtőbetéten.
Mérni még nem
tudom, és először a vízkövet kell lesúrolnom, meg ecettel
lemarnom, de holnap kiderül.
Ennek örömére
hátramentem szilvát szedni. Két vödörrel zúdítottam be a
cefrébe.
Ma hasznos is
voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése