2009. július 19., vasárnap

Komjáti napló 2009 - XXI. rész

Hétfő

Ha nekiindulok a fürdőszobával, vagy a vízzel itthon egyáltalán, biztosan lesz, ami megakaszt. Erről szólt a hét.
Hétfőn jött egy telefon Feritől, hogy ki tudnék-e menni, mert egy pótkocsi nem világít, akármit csinálnak vele.
Ki tudtam menni.
A búrákat leszedve a lámpákon látszott a be nem fejezett átépítés. Vezetékek meredtek az égbe, és volt, amit a helyén találtam. Kaptam hozzá egy akkumulátort is, no meg két hatalmas (pőcsik) legyet, hogy csípkedjem magam, mert ők fognak megcsípkedni.
Elöl a csatlakozón három rögzítőcsavar helyett kettőt találtam. Egy elnyírta magát, a másikat sikerült levennem. A vezetékek szépen ültek a helyükön. Minden csupa mocsok meg zsír.
A csatlakozófelületeket kikapartam, amíg végre megjelent a fémszínű persely és a dugó is. A testfelületen lekapartam a rozsdát, és kértem még valami hosszú vezetéket. Bontottak is nekem valamiből, meg kaptam kölcsön bikakábelt. Így elég jó műszerezettséggel álltam neki a keresgélésnek.
Persze ráérő ember nem volt, és olyan traktor sem, amelyikkel kipróbálhatnám, de kaptam egy ötletet, dugjam fel a saját kocsimra. 
Na, csak oda kellene összekötő kábel is. Merthogy az utánfutókból kilóg. A teherkocsiknál meg külön van.
Na jó.
Viszont ez azt is jelenti, hogy a sajátomból megtudhatom, melyik kivezetés mire jó.
Nosza!
Már az indexnél megfeneklettem. Páka nem volt nálam, próbalámpát nem tudtam gyártani, a műszerem meg lassú volt, nem mutatta a változást.
A féklámpát és az országúti világítást megtaláltam.
Na, most mi legyen?
A forgalmimban van egy leírás a vonóhorogról. Ez már majdnem jó volt. Az irányjelzőhöz mindenképpen.
Az első két lámpát leburkolva az akkuval kiderítettem, hová kössem hátul a városi fényt. Elmondjam, hogy eddig a féklámpára volt kötve? Merthogy a féklámpa madzagja állt bekötetlenül a búrában.
A két búrában kicserélték a foglalatokat. Két búra, két fajta.
A vezetékelés úgy sikerült, hogy jobb oldalon meg hátra a csatlakozótól a kábelköteg, és a hátfalban a baloldali ág. Ez utóbbi ágat a közelmúltban cserélhették. A többi vezeték színjelzéses volt, ezek pedig feketék.
Újabb rejtvény.
Hátulról 12voltot adogattam a lámpatest érintkezőire, és körbejárva azonosítottam az égőket, és a vezetékeket.
Közben megérkezett egy főnök, és érdeklődött, de nem a munka érdekelte, hanem az, hogy mikor leszek kész.
Már képben voltam, és még egy órát kértem.
A bal első lámpában még izzót kellett cserélni, a szétszakadt 8-as csavar helyére másikat keresni, és még összerakva újra végigjárni akkuról a csatlakozási pontokat. Visszahordtam a kölcsönkapott segédeszközöket. (Bikakábel, akku) és mehettem.
Mindez harminc fok fölötti hőségben.
Otthon alig vártam, hogy becsobbanjak a kádamba, és lehűtsem magam, és végre jól elvakarhassam a legyek nyomát.

Kedd

Körbejártam a terepet, kerestem még egy csapot. Ezt az ágat is át akartam mosni, mielőtt felteszem az újat a konyhába. Kis takarítás, gumiforgatás után nem passzolt a falba.
De jó!
Kerestem csövet. Majd megmenetelem, és közdarabbal. (Majd megnézem a nevét, hogy is hívják őket, de lett megoldás.)
Most már csempézhetnék is.
Délután jött Józsi, hogy nem megy a bojler az anyósánál.
Mondom egy óra múlva, de ő megy dolgozni, akkor most kéne,jó menjünk.
A bojleren pontosan ugyanaz a hiba, mint a Feriékén.
Felsaruztam a megfelelő méretű vezetéket, és kiváltottam a hibás részt. Utána még elintéztem az ADSL szolgáltatónál, hogy visszakapcsoljuk az internetet. A vihar óta nem volt neki. Még a Balázs notebookjának megállt a tápegysége. De már nézte valaki. Nem lehet megcsinálni.
(Balázs a Józsi sógora)
Mondom, elvinném, majd holnap megmondom, leégette a tekercse, mert ha nem, akkor megcsinálom.
Még megnéztük Balázs fényképalbumát. Nemrég jött haza Kanadából. Lőtt medvét, agancsos állatokat, és nagyon hideg helyeken járt. Megdicsértem, mert láttam, hogy fontos neki. Menne már vissza, de még nem lehet. Nem mondja, de tűkön ül.
Este még megnéztem a tápot. A kétraszteres biztosíték helyére bekötöttem egy 25W-os izzót, kicseréltem a zárlatos graetzet, és megjött a 18volt. Nyugovóra tértem.

Szerda

Reggel hétkor már felfrissülve a hűs hajnali fürdőtől gyorsan beforrasztottam egy üvegcsöves biztit zsugorcsőbe húzva, és vittem is vissza a tulajnak.
Balázs festett valamit, és azt mondtam neki, ne pénzben, hanem munkával egyenlítsünk. A házunk bal oldalán a nyeregtető egy hosszú deszkával van lezárva. Mellette a palák jönnek fel, a habarcsrögzítés elporladt, és a hosszú deszka is rossz. Van deszka, fel kellene szögelni.
Beleegyezett. Majd hétvégén. Szombat vagy vasárnap átjön.
Anyuék szombaton jönnek, de ez nem túl hosszú munka. Ács a fiú szakmája. Szerintem kerítünk hosszú létrát is. Ott leszek a keze alatt.
Na, akkor Miskolc.
Mégis a teherbiciklivel megyek. A 2 m2 csempe nem lesz könnyű.
Móricka ismét közbeszólt.
A Favorit váltó műanyagja hosszan megrepedt.
Üvöltsek?
Inkább kicserélem.
De nem hoztam tartalékot.
Levettem Ildi bringájáról a váltót. Otthon van másik, vagy veszek Miskolcon.
Ez más módon rögzíthető, és rövid a lánc.
Lánc van három is tartalék, és a leszedett régiben egy szem el is tört. Csak az egyik oldalon tartotta a vas, a másik egy nagyobb taposástól el is szakadt volna.
Ki vele.
Az új lánc is rövid.
Majd toldok a régiből.
A láncszétszedő tengelykitolója elgörbült, majd eltört.
Szöget bele.
Nem jó. Görbül.
Számológéptengelyt.
Törik.
Fúrót.
Zömül.
Mégis összekínoztam. A váltó fordult egyet, és megakadt.
Ezen állítani kell.
Hátul addig gyötörtem, amíg a kerekek egy síkba kerültek a racsnival.
Még így is laza, de mentem telefonálni.
Ugrik.
A telefonálásból hazajövet reccsent és szétugrott.
Majd reggel, már sötét van.

Csütörtök

Mégis a szürke Favorittal megyek!
Még feltettem rá egy csomagtartót, és közben hallgattam a dörgést, de inkább a dög meleg volt jellemző.
Tízkor bezártam mindent, és elindultam. Majd a zöld biciklivel jövök haza. Az talán elbírja a csempét is.
Először János integett a kocsiból Bódvaszilas után, majd Feri hívott, hogy valami sípol a kombájnon. Nem áll el. Át tudnék menni?
Mondom most indultam Miskolcra brngával, visszaforduljak? Mert holnap jövök vissza. Nem fontos. Akkor menjek.
Perkupa után ismét csörög a mobil. Zsuzsi szülei, hogy megint tele van vírussal a román windows. Mikor hozzák a gépet?
Mondom most nem Budafokon vagyok. Ha a benzint állják (kb. 12000Ft) akkor holnap beülök a kocsiba, és oké.
Annyira nem sürgős.
Perkupa után az út szélén egy utánfutós Lada állt. Ha jól emlékszem. A futó biztos  Szóval mögötte két ember, és az egyik visszahívott.
Látom, hogy köztük egy jókora disznó áll, és szabadulni igyekszik. A fülénél-farkánál fogva tartják, de nem jutnak ötről hatra.
Megkértek, emeljem fel a ponyvát és eresszem le az utánfutó hátfalát. Így már fel tudták tenni a jószágot. Addig patt helyzet volt. Vagy disznó, vagy kocsi.
Legalább valakinek hasznos voltam! Nufi mondta, hogy reméli, nem lopott, mert akkor bűnrészes lettem én is. (Nufi ilyet nem mondott - a szerk.)
Szendrő felől sötétedett. Amikor a benzinkúthoz értem, már zuhogott a langyos eső.
Megvárom.
Bevackoltam magam fedett helyre, és felhívtam Ferit, mit intézett a kombájnnal. Elmondattam, mit észlel, és mit néznék meg én.
Az eső jó ¾ órát verte a környéket, és már a feketeség áthaladt rajtunk. A csepegő esőben tovább indultam. Persze amint a fák közé értem, jött az újabb áldás.
Innét már nincs megállás. Ha megállok, megfázom.
Ferim újra hívott – Finkén jártam – hogy eljöjjön-e értem, de megköszöntem, és folytattam az utam Miskolcra. Fél egykor másztam be anyu ajtaján, és mondtam, hogy esik.
A cipőmből önteni lehetett a vizet, az összes ruhadarabomat szárazra cseréltem. Ettem valamit, és a zöld biciklin mentem vissza az Obiba csempét venni. Még vettem váltót a másikra is, meg cipőragasztót a szandálomhoz és a szürke tornacipőhöz.
Anyunál aludtam.

Péntek

Reggelre a zöld bicikli leeresztett. Mégis a versennyel megyek haza, majd megkérem Jánost, hozza el Miskolcról a csempét.
A vékony talpú tornacipőben nyomta a lábam a pedál, de jól haladtam. Borsodszirákon ittam először az utcai kútból. Edelénytől volt erős felmelegedés. Szendrőben már tátogtam, mint a hal, de az első két kútnak nem volt nyomója, a harmadik el volt zárva. A rendőrség előtti végre működött.
Még vettem golyókosarat a hátsóagyhoz (bicikli), és Perkupán tartottam egy fagylaltnyi pihenőt (360Ft a 3 gombóc citrom). Bódvaszilasig tartott a lendület. Ott már hiába akartam inni, egy kék vasoszlopból sem lehetett vizet facsarni. Komjáti bejáratánál frissültem fel újra.
A telefonfülkéből felhívtam Nufit, megvagyok, és odabenn buborékosan forr az agyvizem.
Otthon csobb a kádba, és hüsi.
Délután visszaállítottam Ildi váltóját. Felraktam az újat magamnak.
Holnap jönnek anyuék.

Nincsenek megjegyzések: